Téma
Titok idézetek
-
Az istenkultusz, vagy mondjuk úgy, a vallásos kultuszok számomra hatalmi játszmák. (...) Mint amikor gyerekek a játszótéren játszanak, és az egyik nagyokos kijelenti, hogy nálam van a kulcs. Nálam vannak az üveggolyók. Még nem is tudjuk, hogy milyen kulcs és milyen üveggolyók, de az összes üveggolyó nálam van, mondja. És aki kapni akar belőle, az sorba áll, betartja a szabályokat, amiket nekem megmondott az, akitől az üveggolyókat kaptam. És így tovább és így tovább. Az egész tulajdonképpen és gyakorlatilag a hatalom stratégiája. Kornis Mihály
-
A Google-keresések hatalmas értékét elsősorban nem az adja, hogy olyan sok van belőlük - hanem az, hogy az emberek annyira őszintén nyilvánulnak meg általuk. Hazudnak a barátaiknak, a szeretőjüknek, az orvosuknak, a közvélemény-kutatóknak és önmaguknak. A Google-lal azonban sokszor kínos információkat is megosztanak.
-
Ha a szöveg vers, regény (...), akkor gyakran előfordul, hogy a versengő értelmezések nagyjából egyformán elfogadhatóak, és nagyon is nyitott kérdés, hogy melyik a legjobb, vagy melyik az igazi. Ezekben az esetekben előfordulhat, hogy a szerzőt nem tudjuk megkérdezni (...), vagy ha mégis, a válasz nem perdöntő. Mert mi van, ha a szerző momentán csak zavarosan tudja vagy netán elfelejtette, hogy mire gondolt? Sőt a szerző akkor is zavarba jöhet, ha a szöveg vadonatúj, ha épp most mondta ki, mégis kételyei támadnak a tekintetben, hogy mire is gondolt, vagy - és talán ez a legpikánsabb eset - hevesen és őszintén kiáll valamilyen kimondottan másodrendû és egyáltalán nem meggyőző érzelmezés mellett. A szöveg tényleg lehet jobb, mint ahogy a szerző érti. Daniel Dennett
-
A féltékenységnek, tûnjék bármilyen túlzottnak vagy akár képtelenségnek, csaknem mindig van valóságalapja. Ismeri a mondást, hogy a vevőnek mindig igaza van? Nos, ugyanez áll a féltékeny férjre vagy feleségre is. Legyen bármilyen csekély konkrét bizonyíték a kezükben, alapvetően mindig igazuk van. Agatha Christie
-
Mindenkinek van egy titka. Olyanok vagyunk, mint az osztriga, amely áttetsző héjai közé, a húsa mélyére temeti a homokszemet: mintha egy halálos sebet próbálnánk meggyógyítani. Néhányan egész életünket annak szenteljük, hogy megőrizzük titkunkat, elrejtsük mindenki elől, aki felfedné. Úgy óvjuk, akár a kagyló a gyöngyöt, de a végén, amikor már nem is számítottunk volna rá, mégiscsak azt kell látnunk, hogy a titkunk megszökött tőlünk. C. W. Gortner