Téma
Tudomány idézetek
-
Mit szólna akkor, ha a tudomány lehetőséget kínálna arra, hogy megtudjuk az igazat a halál utáni életről? Akarná látni a bizonyítékokat? A legtöbb ember erre a kérdésre azonnal igennel válaszolna. Nem gondolnák végig, hogy ez a tudás örökre megváltoztatja őket, mindent más színben tüntetne fel, ami fontos volt a számukra; fényében másként értékelnék addigi törekvéseiket és céljaikat. Tegyük fel, hogy a kiderített igazság idegesítő. Félelmetes. Vajon maga meg akarná ismerni? Még akkor is tudni akarná az igazat, ha nem felemelő, hanem iszonyatos? Mi van akkor, ha nem élvezetes, hanem rettenetes? Ha legalább olyan mértékben külön, idegen és döbbenetes, mint amennyire megvilágosító? Dean Ray Koontz
-
A tény, hogy (...) többfajta intelligencia is kifejlődött, bizakodásra ad okot, hogy rövid idő alatt mi is elérhetjük ugyanezt. A helyzet hasonló, mint a levegőnél nehezebb dolgok repülése esetében: a madarak, denevérek és rovarok bebizonyították, hogy lehetséges, aztán a tudomány is felzárkózott hozzájuk.
-
A kérdések kérdéseket szülnek. Elképzelhető, hogy mindenre csupán egy válasz létezik? Egyetlen válasz, amely belefér egy mondatba, egy képletbe? Egy olyanba, hogy utána az ember a homlokára csap, hogy hát persze! Végtére a tudósok is ilyesmit keresnek. A nagy, egységesítő elméletet. Az ősrobbanáskor az univerzum egyetlen forró szósz volt. Bumm! Egészen biztosan látványos, de most őszintén, azért a későbbi világmindenség, benne a galaxisokkal, napokkal, üstökösökkel és bolygókkal, amelyeken fajok milliói sétafikálnak, összehasonlíthatatlanul komplexebb. Frank Schätzing
-
Mindaddig, amíg a feltételezett Isten befolyása semmilyen módon nem változtatja meg a valóság menetét, ahhoz képest, ahogyan azt a matematikai törvények megfelelően leírják, addig Isten létezése összeegyeztethető mindennel, amit megfigyelünk. Óriási a szakadék azonban a puszta összeegyeztethetőség és a magyarázó szükségesség között. Nem azért hívjuk segítségül Einstein és Schrödinger egyenleteit, Darwin és Wallace evolúciós magyarázatát, Watson és Crick kettős spirálját, valamint más tudományos eredmények hosszú sorát, mert összeegyeztethetőek a megfigyeléseinkkel, jóllehet ez természetesen így van, hanem azért, mert hatékony, részletes és előrejelzések készítésére alkalmas, magyarázó struktúrát biztosítanak megfigyeléseink megértéséhez. Ezzel a mércével mérve a vallási doktrínák nem mérvadóak. Brian Greene
-
A tudomány kijelentési területének megvannak a maga határai, amit sajnos gyakran figyelmen kívül hagynak. A megismerés és a magyarázat lehetőségei csak addig terjednek, ameddig a materiális világ folyamatai mérhetők. Ahol azonban ezeket már sem megmérni, sem számokban kifejezni nem lehet, ott ezek a tudományok számokban már semmit sem tudnak megmagyarázni. Ezért a természettudomány nem lépheti át a számára kiszabott határokat, mert különben megszûnik tudomány lenni, és puszta spekulációvá lesz. Ezért a világ eredetével vagy végével kapcsolatban a tudományok nem jelentenek információs forrásokat. A halál falán túli kérdésekről sem adhat felvilágosítást semmiféle tudomány.
-
A leleményes felfedezések némelyike századokkal ezelőtt született, némelyike nem is olyan rég, napjainkban. (...) Egy dologban azonban biztosak lehetünk: véletlenek mindig is történni fognak, és minél jobban felkészítjük rájuk tudatunkat, annál inkább remélhetjük, hogy a váratlan dolgokból a jövőben is értékes, mai képzeletünket nagyságrendekkel felülmúló felfedezésekre juthatunk!