Téma
Tudós idézetek
-
Amikor egy jelentős tudós meghal, számokba rendezik munkásságát: hány könyvet írt, mennyi ilyen, olyan, amolyan cikket publikált, hányan szereztek tudományos fokozatot az irányításával, mekkora az idézettsége. Pedig sokszor fontosabb a személy kisugárzása: hogyan tudta kollégáit meggyőzni, hogy amivel ő foglalkozik, fontos, s tegyék ezt a többiek is; hogyan szemlélte a világot; milyen távoli dolgok kapcsolatára világított rá; hogyan tehetjük hasznossá a szakmát a társadalom számára, s hogyan kötött össze embereket, akik nem is ismerték egymást.
-
A tudósok Franklin-tól Morse-ig józan gondolkodók voltak, és nem alkottak téves elméleteket. A mai tudósok a józanság helyett elmélyülten gondolkodnak. Józannak kell lenni a hibátlan gondolkodáshoz, mivel gondolkozhat valaki elmélyülten, mégis lehet, hogy teljes tévedésben van. A mai tudósok helyettesítették a kísérleteket a matematikával, és egyenletről egyenletre vándorolnak, végül felépítenek egy olyan alkotmányt, aminek semmi köze a valósághoz. Nikola Tesla
-
Az élet minden területén sokan vannak, akik a szürke zónákban ügyeskednek, és ezáltal jogosulatlan előnyökhöz jutnak. Esetenként akár még egyes használtautó-kereskedők, ügyvédek, sőt még politikusok is tettek már ilyesmit... ebben az értelemben senkit sem lephet meg, hogy a tudományban dolgozó emberek egy része is csal. Ami a tudományos csalás esetében végtelenül gusztustalanná teszi a dolgot, az az, hogy a tudomány esetében a hivatás lényege éppen az igazság keresése (lenne). Szabó Csaba
-
Az elektromágneses mező nem búzamező; az idő tágulása Einsteinnél nem az unalom számlájára írható; a gravitáció esetében sincs szó arról, hogy valaki taszítgat és húzogat - a hasonlóságok azonban mégis nyilvánvalóak. Az analógia: egy fogalom valamely vonatkozásának újrafelhasználása valamilyen más közegben; megőrzünk valamit a jelentéséből, valami mást pedig elvetünk, éspedig úgy, hogy az új kombináció új és hatékony tartalmat adjon. A valódi tudománynak ez a mûködési elve. Carlo Rovelli