Túrázás idézetek

Minden utazó leljen boldogságra, bárhová menjen is! Érje el erőfeszítés nélkül, amit célul tûzött ki maga elé, és amikor biztonságban visszatér, örömmel egyesüljön újra szeretteivel!

Egy biciklitúra során hat dologról álmodsz: lapos, sima betonútról, csodás tájakról, egyszerû tájékozódásról, finom ételekről, egy puha ágyról és a csábító célról. A Duna mentén ez mind megvan.

Rohanunk és rohanunk, tennivalóról tennivalóra. Úton vagyunk és kutatunk kielégíthetetlenül, mindig elégedetlenül, száraz torokkal és szívvel! Tudtunkon kívül rajta ülünk az egyetlen kúton, amely igazán olthatná szomjunkat. Úgy hívják, hogy jelenlét önmagunkkal, másokkal, jelenlét a világban.

Mindig a legbonyolultabb és legnagyobb kihívást jelentő pillanatokban találjuk a legtöbb értelmet. Egy egyszerû utazás nem is utazás - csak séta a parkban.

Mégis azt mondom neked, sétálj a nap fényében, a felhők alatt, a holdas éjszakákon. Amit ott érzel, az ugyan nem mérhető, de boldoggá tesz.

Utad értelme nem a cél, hanem a vándorlás. Márai Sándor

A kalandvágyó felfedezők egyik legfontosabb adottsága a csodálkozásra való képesség. Számomra ez az egyik legtisztább örömforrás, amit el tudok képzelni. Szeretem ezt az érzést. Gyakran csodálkozom, szinte bármin: utazásaim során, olvasás közben, amikor másokkal találkozom, amikor írok, amikor érzem, hogy ver a szívem, vagy amikor a napfelkeltét bámulom. A csodálkozás az egyik leghatalmasabb velünk született erő. Egyben egyik legértékesebb képességünk.

A hegymászásban a tudat a legfontosabb, az, hogy az ember mindennél jobban akarja a csúcsot. Ha nincs meg benne az elszántság, lehet bármilyen erős, az a legnagyobb sikere, ha élve lejut a hegyről. Földes András

Többet lát egy ország természeti szépségeiből az az utas, ki tapasztalt vezető kíséretében tervszerûen megválasztott ösvényeken bejárja annak néhány legérdekesebb vidékét, mint az, aki végig nyargal minden szélesre taposott országútján. Eötvös Loránd

A csúcs mindig az, amit az ember annak érez.

Az utazónak meg kell kérdenie: "Jó úton járok?" Számos út hosszú és kanyargós, tele olyanokkal, kik eltévelyedtek. Egyenesen haladnak saját útjukon, a sors vezetésével, s nem egy helyet keresnek, hanem egy rokon lelket. Mások összeállnak, s biztonságra lelnek egymás karjaiban. Egyesek eltávolodnak a csapástól, hogy elkerüljék a kísértés ösvényét. Ám azok, kik túlságosan a lábuk elé néznek, nem veszik észre, hova jutottak, és gyakran túlságosan meglepi őket a célállomás.

A hegymászás nem a vele együtt járó veszélyek ellenére, hanem épp azok miatt varázslatos tevékenység. Jon Krakauer

Tudjuk, hogy a találkozás igazi értelmét a keresés adja meg, és sokat kell ahhoz gyalogolni, hogy elérjük, ami egészen közel van. José Saramago

Aki keresésre indul, el akarja érni a célját. De miféle zarándok utasítana vissza étket és ágyat az útja során? Ne irigyelj hosszú utamért. Ha nem volnék utazó, sosem találtam volna rá tengered partjára.

Merni kell fejest ugrani az életbe, hiszen máshogy nem élhetünk! Bármilyen nehéznek és kilátástalannak is tûnik önmagunk felfedezése és megvalósítása, (...) az út során a boldogság és békesség lesz a kalauzunk. Kováts Róbert

Sosem tudhatod, mi vár rád a sarkon túl. Lehet, hogy minden, amire vágysz. Vagy éppen semmi az égvilágon. Csak haladsz előre, egyik lábadat a másik elé téve, aztán egy nap visszanézel, és kiderül, hogy megmásztál egy hegyet. Tom Hiddleston

Húnyt szemmel bérceken futunk s mindig csodára vágy szivünk: a legjobb, amit nem tudunk, a legszebb, amit nem hiszünk. Babits Mihály

Interjút készíteni nagyobb kaland, mint messzi tájakra utazni. Utazást teszünk valaki lelkébe, megmártózunk az egyéniségében.

Kétféleképpen lehet megmászni egy hegyet. Szenvedhetsz, hogy milyen fárasztó, fáj mindened, és amúgy is minek, vagy pedig bevállalod, hátadra veszed a zsákodat, és teljesíteni akarod a lehető legjobban. Siklósi Örs

Utas vagyok csak ebben a világban, egészen magánosan vándorló utas, aki megnézhet mindent, amit látni módjában van, de semmit magával el nem vihet, semmit félre nem tehet, semmihez hozzá nem kötözheti magát, bármennyire is megszerette ezt, vagy amazt. S lassan, lemondó szomorúsággal kialakult bennem az útiterv is: az ember éppen csak gyönyörködik abban, ami arra való. Néhány dolgot megjegyez magának, egészen rendszertelenül és minden értelem híján s igyekszik kissé megszépíteni azt az utazást, amennyire lehet. Átballag az életen, éppen mintha tóparton menne, váltakozó arcú dombok között, mindig lát valami újat és mindig elbúcsúzik valami régitől, s legokosabb, ha mindezt úgy cselekszi, mint a világ legtermészetesebb dolgát. Mintha nem lenne abban semmi szomorú, hogy az idő búcsúzással telik, hogy minden hajnal egy alkonyatnak a sarkára hág s hogy vannak virágos tájak, amiket megszeretünk s a táj elmosódik a múltba. Wass Albert