Zárkózottság idézetek

A beismerés mindig a gyengeség jele. Az erős lélek magában tartja a titkait és csöndben viseli a büntetését. Dorothy Dix

A magányosságunk titka, az elkülönülésünk előkelősége. Dénes Zsófia

Fél attól, hogy kiderül, mi lakik magában. Fél, hogy olyasmit talál odabent, amit nem tud irányítani. Nora Roberts

Szaga van a nyugtalanságnak, íze a sivárságnak, a kínnak hangja van, a félelem színtelen, a létezés képtelen. Tisza Kata

Zárt szobádba kopogtatok, csendedbe lépnék, nem tudok, szólítanálak, nem lehet, elrejtetted a lelkedet.

Félelmetes, ha az emberre rázuhan hirtelen a nem kívánt magány süket csöndje... Amikor a környezet néma, de a lélekben harc dúl, keserûség, szemrehányás és panasz, s oly nehéz megszerezni a belső csönd kegyelmét... Mert a belső csend a legfontosabb. Az ordító világ közepette a lélek egyenletes, alig borzoló hullámzását megteremteni; azt az életérzést, hogy Én-ünk legbelső titokszobáját nem rombolhatja össze semmi; vagyok aki vagyok, még fájdalomban is vagy örökös csatazajban. Jókai Anna

Ez hát a kétségbeesés (...). Dermesztő hideg magányosság, sivár, sötét elhagyatottság. Azt hittem, a kétségbeesés forró, szenvedélyes, vadul kitörő valami, de nem így van. A kétségbeesés bûne, amiről a papok prédikálnak, hideg bûn, a lüktető, meleg, élő emberi kapcsolatoktól elzárkózás bûne. Agatha Christie

A lélek igencsak törékeny dolog. Ha szomorúság, félelem, kétely vagy a legcsekélyebb gyanú árnyéka beleköltözik, akkor azt a lelket elemészti a sötétség ereje.

Egy világ, bezárva egy másikba. Ez az, amit az emberek tesznek, ha nem értenek meg bizonyos dolgokat. Falakat építenek köré és zárakat tesznek az ajtókra. (...) Minél nagyobb a titok, annál nagyobb a zár.

Én kívülről nagyon nyitottnak látszom, de a valóságban konokul zárkózott vagyok. (...) Amikor elfedem a valódi érzéseimet, az nem szerepjátszás, hanem védekezés. Magamat védem. Csonka András

Félni annyi, mint visszautasítani, nem bízni a másikban; a nyíltság helyett falak mögé húzódni. A félelem maga a szeretet ellentéte.

Üres a fejem, a lelkem árva, Egy nehéz súly húz vissza a magányba, És hatalmába kerít engem a bánat, Teljesen felemészt az önsajnálat.

Ez a legnagyobb titok. Ahogy egy ember elromlik. Egyedül marad. Szinte légüres térben beszél: nem hallani a hangját. Nem értik. Olyan utakon jár, mint a többiek... s nem jut el sehová. Mindig körbe, mindig önmaga körül. Van valami bomlasztó körülötte. Márai Sándor

Üzenek mosolyt és könnyeket, szánalmat, haragot, döbbenetet. Ami nem az enyém, de továbbadom, sekély lelkem ily módon ápolom. Salvus

A félelemmel az a helyzet, hogy mindig benned van. Félelem az ismeretlentől, félni egyedül szembenézni vele, félni, hogy a hozzád legközelebb állok szörnyetegek. Félni, hogy amint az egyiküket legyőzöd, rögtön a helyébe ugrik egy másik. Félni, hogy újabb rém les rád a sötét folyosó végén. Egyedül, bánatosan, magányosan.

A magány az soha nem pozitív. A magány azt jelenti, hogy egyedül vagyok minden gondommal, bajommal, nincs társam, nincs egy megértő szív, akihez forduljak, nincs a közelben egy együtt érző lélek. Ebbe az ember sajnos belebetegszik. Bagdy Emőke

A titok nélküli szív nyitott levél. Ahol mélység van, a titkok is mélyen nyugosznak, mert nagy üregek és öblök vannak, ahol a súlyos dolgok alámerülhetnek. A hallgatás nagy önuralmat követel, s az igazi diadal azé, aki ezen a téren legyőzi magát. Baltasar Gracián

Az ember lényegében az, amit rejteget: halomnyi szánalmas kis titok. André Malraux

Amikor védeni próbálod magad a fájdalomtól, akkor a szeretettől és a pozitív érzésektől is elzárkózol. Ha rejtőzködsz, és megpróbálsz láthatatlanná válni, bevonzod a hasonló mentalitású embereket. A fények kihunynak, sötétség vesz körül. Tulajdonképpen elfelejted, hogy te magad vagy a fény. Úgy érzed, csak a sötét létezik. Elveszíted önmagad, és egy napon már nem is te nézel vissza a tükörből.

A megkínzott szellem keresi a menekvés mechanizmusát, az érzékek eltompulnak az ismételt sokkok nyomán, és az ember úgy érzi, hogy a világot sok baj és szerencsétlenség árnyékolja be, hogy valamivel több vagy kevesebb nem is számít. Csupán egyvalamink marad, amit nem lehet tőlünk elvenni: hogy bátorsággal és méltósággal cselekszünk, és ragaszkodunk az eszményeinkhez, amelyek értelmet adnak az életnek. Dzsaváharlál Néhrú