Benedek Elek

Az igazi szeretetért rendszerint Igaz szeretettel fizetnek. Ápold magadban ezt a szép erényt, Boldog, ki szeret, s kit szeretnek.

Bizonyos, mint a halál: Mi szívből jön, szívhez talál.

Kedves virágom vagy te, hóvirág, Gyermekkorom legszebb virága vagy, Édes öröm szívemnek nézni rád: Virulsz, bár dajkád a hó és a fagy.

A bátorság nagy ékesség, Ha jár vele szívnemesség. Enélkül a bátorságod Jóra csak ritkán használod.

Állj meg, mielőtt megkezdenéd A rosszat, s jó lesz a vége.

Gazdagság, szépség mind mulandó, Fitogtatni ezt nem érdemes... Csak a jóság a maradandó.

A forrását minden jónak Köszönhetem nagyapónak. Nagyapónak s a párjának: Az én édes jó anyámnak.

Piros pünkösd napján Mosolyog az ég is, Ide azt a piros rózsát, Hadd mosolygok én is!

Szeresd a fát, hisz ő is érez, Szép gyöngén nyúlj a leveléhez; Ágát ne törd, lombját ne tépjed, Hagyd annak, ami: épnek, szépnek, Ne bántsd a fát!

Amikor télen hullni kezd a hó, Indul útjára Mikulás apó. A szél szakállát tépi, lengeti, De ő kigyelme ezt csak neveti. Szélnek, viharnak vígan neki vág, Csak egy arasz neki a nagyvilág. Egy pillanat: átszáll a tengeren, Egy pillanat: mindenütt ott terem.

Alszik a gyereknép, sejtelme sincs, Hogy az ablakon zörren a kilincs. És nyíl az ablak lassan s megjelen Mikulás apó késő éjjelen. Jóságos szeme - mely kedves dolog! - Az alvó gyermekekre mosolyog. Aztán ablak közt egy s mást ottfelejt, Egy-két mogyorót a földön elejt.

Édes kedves nagyanyókám, Gyere hozzánk, várunk! Ha eljönnél, ha itt volnál, Tavasz volna nálunk.

Én Istenem! Jó Istenem! Becsukódik már a szemem, De a Tied nyitva, Atyám! Amíg alszom, vigyázz reám! Vigyázz kedves szüleimre, Meg az én jó testvérimre, Mikor a nap újra felkel: Csókolhassuk egymást reggel.

Köszönöm, mi jót ma adtál, Hogy eddig is megtartottál, Tarts meg Uram, ezután is, Tartsd meg apám és anyámat is, Nagyszülőket, testvéreket, S mind, akiket én szeretek, Ámen.

Ha elhagyna minden barátod, Mitől Isten őrizzen téged, A jó könyv, drágám, majd meglátod, Megvigasztalja szívecskédet.

Jó reggelt, jó reggelt édes jó anyám! Angyalarcoddal hajolj le reám, Hadd öleljelek, hadd csókoljalak. Kicsi karommal átkaroljalak!

Óh, Isten, Isten, édes jó Atyánk, Vedd le mi rólunk büntető kezed! Irgalmazz nékünk, tekints le reánk, Szálljon szívünkbe béke, szeretet! Uram, ne engedd, hogy a gonosz szellem Testvért uszítson harcra testvér ellen... Békés szerszámmá váljon mind a dárda, Fegyver miatt ne légyen senki árva!

Édesapám, édesapám, Az Isten megáldjon! A nyomodban mindig öröm, Mindig mosoly járjon.

Édesapám, érted Mit nem cselekedném! Hogyha bírnám, vállaidról A terhet levenném.

Szendergő fecskéknek jóccakát mondottam. Aztán lepihentem. Õ róluk álmodtam. Velük is ébredtem, mikor a nap felkelt. Mind azt csicseregték: jó reggelt, jó reggelt!