Szeresd a fát, hisz ő is érez, Szép gyöngén nyúlj a leveléhez; Ágát ne törd, lombját ne tépjed, Hagyd annak, ami: épnek, szépnek, Ne bántsd a fát!

Kapcsolódó idézetek

1. Még a széptől is félj: Szeresd, de hogy ne vétsen, Mélyen ne sebesítsen Vele vigyázva élj. Kis János
2. Kedves! Fogadj el, haraggal ne kergess, ne bánd, ha néha hozzám küld lángod, ne lázongj daccal érte. Nem tiéd az akarat, felém mi hajít, se az emlék, mely aranyköddel felhőzi be kerted, hol vágyvirágok fájva fakadnak... Lányi Sarolta
3. Ne mondd te ezt se, azt se, hamist se és igazt se, ne mondd, mi fáj tenéked, ne kérj vigaszt se. Légy mint a fû-fa, élő, csoda és megcsodáló, titkát ki-nem-beszélő, röpülő, meg-nem-álló. Kosztolányi Dezső
4. Amit küldesz a világba, visszatér majd hozzád, tetteidnek megfelelő jót, vagy rosszat hoz rád. A választást reád bízták, pont úgy járj el másnál, mint amiképp magad felé, másoktól elvárnál. És ha jót akarsz magadnak, jót küldj fûnek, fának, vidíts mást fel, így boldogulj, s elkerül a bánat. Ha a szeretet törvényét betartod, megéled, több örömmel ajándékoz meg téged az élet. Aranyosi Ervin
5. Szeress! Mélyen és rendíthetetlenül! Szépen, gyengéden és erősen! De nézd meg, hogy kit, Mert a csalódás a földre terít. Ágai Ágnes
6. Figyeljetek reám: az élet szép! Élni, élni, ezt akarja a rög, a fûszál, a féreg, az állat, az ember! Élni napsugáron, boldogan. Ez a föld a mienk, ne engedjétek, hogy egyetlen élőtől elvegye valaki! Az ember a legértékesebb a földön, lelkében végtelen jóság, szépség csírái szunnyadnak. Szeressétek, becsüljétek az embert, a nagyot, a kicsit, az erőset, a gyengét! A sorssal szemben egyformák vagyunk! Az élet rövid, az igazság örök. Makszim Gorkij
7. Légy, mint szikla rendületlen, Tompa, nyúgodt, érezetlen, S kedv emel vagy bú temet, Szépnek s rútnak húnyj szemet. Kölcsey Ferenc
8. Próbáltál már valaha átölelni egy fát? Ölelj át egy fát, és egy napon rá fogsz jönni, hogy nem csupán te ölelted meg azt a fát, de a fa is válaszol neked: ő is átölel téged. Akkor valóban meg fogod érteni, hogy a fa nem csupán anyag, nem csak egy növényfaj a botanikai lexikonból, hanem egy ismeretlen Isten - ott zöldell, ott virágzik a kertedben, oly közel van hozzád, s téged hívogat, újra és újra téged szólít. Osho
9. Repeszd, porlaszd zord kérgemet, szeretet, égi láng, Hadd legyek termő lágy talaj, s borítson lomb, virág.
10. Viszi a szél a fákat, mint a füstöt, s tested emlékét is... Szeretnem kell, mi így rohan s mi így hagy el; szeretnem a Napot: rám tetoválja arcod, büntetésül is boldogan. Csoóri Sándor