Nem kell hálát követel­nünk, mert ezáltal jótéteményeink gyakran nyomasztókká lesznek. Aki számítva tesz jót, várva, sőt követelve tettének jutalmát, az jótéteményeivel uzsoráskodik, s ezeket önmaga fosztja meg a neme­sebb jellegtől.

Kapcsolódó idézetek

1. Mások hálája nem attól függ, hogy ön mennyit ad nekik, egyedül a magatartásuk függvénye, tehát az ő dolguk. Ezért nem szabad hálát követelnünk vagy kikényszerítenünk, inkább nekünk magunknak kell hálásnak lennünk - a látszólag hálátlan embereknek is, akik körülvesznek minket. Sőt, leginkább nekik kell hálát mutatnunk, számukra kell példaképpé válnunk.
2. Ha valakivel jót tettél, felejtsd el, s ne számíts viszonzásra, sőt még hálára se. A hálátlanság is kevésbé fog bántani, ha hálára nem is számítottál, midőn pedig nem várt hálával viszonozzák jótéteményedet, kétszeresen jól fog esni szívednek. Deák Ferenc
3. A hála legritkább tünemények közé tartozik, szintúgy egyes személyekben mint a nép sokaságában. (...) Minden jó, amit más az emberiséggel teszen, reád is, mint emberre háramlik; azért tégy jót te is, hogy tetteid az egészre s az egész által az egyesekre jótékonyan háramoljanak. (...) Háláért tenni jót, uzsorástól is kitelik. Mert ki tettéért valamit kíván, nem csuda, ha annak mértékét is meghatározza, s tettére tetszés szerint tesz kamatot. Az ily tevő, legtöbbször csak hálátlant csinál, s később bûnösnek hiszi maga iránt az emberiséget, s annak gyûlölésére szívét teljes joggal véli felhatalmazottnak. Kölcsey Ferenc
4. Nem attól lesz valaki hálás, hogy sok van neki, hanem attól, hogy képes értékelni. (...) A hála nem a körülményeink eredménye, hanem annak, hogy észrevesszük és értékeljük, amink van.
5. A jó tettek magukban hordozzák saját jutalmukat. De bármilyen hülyeségnek is hangzik, így igaz. Az ember tényleg nem feltétlenül a jutalom reményében cselekszi azt, amit jónak gondol, hanem azért, mert nincs más lehetősége. Pósa Zoltán
6. Még a jótevőnek is ellankad néha a bátorsága. Hiába tudja, hogy hálát vagy elismerést várni nem szabad, mert ez alantas és megvetendő - olykor mégis átengedi magát az önsajnálat keserû ábrándjainak. Thornton Niven Wilder
7. Aki csak azért tesz jót, mert mások meg­tudják, s ha megtudták, neki nagyobb be­csülete lesz; akinek egyetlen gondja s fel­tétele, hogy jótét-erénye a köz szájára ke­rüljön: az ilyen embertől soha szolgálatot ne várjunk. Michel de Montaigne
8. Vigyük végbe saját jótetteinket, ne várjunk rá, hogy mások tegyék meg helyettünk. A legkisebb jótett is elnyeri jutalmát.
9. A pokoltól, vagy a rendőrtől, vagy a büntetéstől való félelmen alapuló jóság távolról sem jóság, az csupán gyávaság. A jutalom, vagy a dicséret, vagy a menny reményében gyakorolt jóság pedig megvesztegetésen alapszik. Alexander Sutherland Neill
10. Jótéteményekért elismerést kívánni majdnem annyi, mint a hálátlanságot megérdemelni. Krisztina svéd királynő