Fodor Ákos

Igazán semmi nem érintheti s minden körötte táncol.

Halál, légy gyöngéd. Ha nem erőszakolsz meg: jó szeretőt kapsz.

Míg élnél, vedd úgy: a rossz nem egyéb, mint csend előtti vihar.

Bölcsek és hülyék mindenhez értenek - a többi szakember.

Mihez adjak, mit, kihez kit? hogy mibb legyen? vagy kibb? s mivégre?

"Földönfutó" milyen megrázó ez a szó! (Holott futni: földön szokás - és mégis.) Nyelv! Csodás. Csodás.

Múltunk: romlott étel. Jövőnk: dilettáns recept. - Koccintson a Séffel az, ki jót épp most ehet!

Érkezz sírva, majd gyakorold a nevetést s mosollyal távozz.

Jó, tudom, és nem kétlem, tudod: együtt töltöttük az egész napot, - de annyit most kérdezhetek talán, hogy közben, csak egyszer is, gondoltál-e rám.

Gömb-boldoggá pihentetnek a dolgok. Pótolhatatlanok vagyunk, de nélkülözhetőek.

Úgy félek tőle, ahogy csak erősebb fél- het a Gyengébbtől.

A szeretők tengernél, napnál, időtlen térnél többet nem akarnak, kevesebbel be nem érhetik.

Mindünk anyaga sugárzó lehetne, ha mernénk hasadni.

Én azt szeretem, ha mindenki beszélhet - csak ne egyszerre...!

Ne legyen időm elrontani, ami jót megtehettem itt.

Míg szükségem van rá, hogy szükség legyen rám: függőben vagyok.

"Kibírhatatlan!" mondjuk - és kibírjuk.

Legfőbb érdeklődési köröm hogy vajjon mi köze dolgaimhoz azok körének akik érdeklődés nélkül dolgoznak dolgaim ellen.

Süket embernek se mondd, mit nem mondanál annak, aki hall.

Nem kívánok korszerû lenni. (A Kor olykor lehetne én-szerûbb - de ha nem, hát nem.) Panaszra semmi okom: viszonyunk ilyenre sikerült.