Gary Chapman

A szeretetet gondozni szükséges. Az intimitás nem egy statikus állapot. Nem lehet megszerezni, hogy aztán egy életen át kitartson. A kapcsolat bensőségessége időről időre változik, attól függően, hogyan viszonyulunk egymáshoz.

A valódi szeretet (...) nem érzés. Sokkal inkább egy attitûd, olyan döntés, amelyet nap mint nap meg kell hoznia házastársa jóléte, kapcsolatuk fejlődése, gazdagítása érdekében. Döntés arról, hogy időt, energiát és pénzt fektetünk be ennek a célnak a megvalósítása érdekében. Olyan elköteleződés, hogy történjen bármi, kitartunk egymás mellett.

A valódi szeretet és a házastársi intimitás lényege a másik szükségleteinek betöltésére, valamint az áldozathozatalra való készség.

Amit az egyik személy a szeretet megnyilvánulásaként értelmez, nem feltétlenül értelmezi annak a másik. Ez áll a háttérben olyankor, amikor férj és feleség őszintén kimutatják egymás iránti szeretetüket, de egyikük sem tapasztalja, hogy a másik valóban szeretné és elismerné.

Ha a harmonikus házasság és a szülői szerep egyaránt Isten tervének része, akkor bizonyára van rá mód, hogy mindkettő sikeresen megvalósítható legyen.

Az életben a legjobb dolgokért nem kell fizetni - vagy legalábbis nem sokat. Gyönyörködni a naplementében, virágot szedni a mezőn, majd a csokorral meglepni kedvesünket, csodálni az őszi falevelek színgazdaságát, feltöltődni az istentiszteleten, kéz a kézben sétálni egyet, vagy egyszerûen csak ücsörögni a verandán és tücsökzenét hallgatni - nem kerül semmibe. Együtt nekilátni egy doboz fagyinak, megrendelni a kedvenc pizzánkat, úszni egy nagyot, vagy megnézni egy remek filmet - valójában alig kerül valamibe.

A rokoni kötelékek bibliai eszménye a szabadság és a harmónia. Ahhoz, hogy ezt az optimális állapotot elérhessük, a házasságban egyszerre kell megvalósítanunk a szülőktől való leválást, valamint az irántuk való elköteleződést.

A kéretlen ajándék inkább teher.

Alapszabály, hogy csak kérésre adjunk tanácsot. Ha tehát nem kértek bölcs útmutatást, ám mégis erős késztetést érzünk véleményünk megosztására, legalább kérjünk rá engedélyt! (...) Kéretlen tanácsokkal nem lehet bensőséges kapcsolatot építeni.

A viták romboló hatást gyakorolnak a kapcsolatra. Az egyik fél nyer, a másik veszít, a probléma azonban nem oldódik meg.

A harmonikus családi kapcsolatok egyik legfontosabb feltétele a tisztelet.

Az ingerültség önmagában még nem bûn, felelős vagyok azonban azért, hogy miként reagálok a dühömre.

Azok tudnak jól tárgyalni, akik megtanulják tisztelni mások elgondolásait, még az olyan esetekben is, amikor nem értenek egyet.

Mindig az legyen a cél, hogy olyan egyezségre jussunk, amelyet mindkét fél győzelemként él meg!

Isten mindig pontosan azt adja, amit kérünk tőle? A válasz egyértelmû nem. Túlságosan szeret bennünket ahhoz, hogy jóllétünket veszélyeztető kéréseinknek eleget tegyen.

Kérni és adni - a jó kapcsolatok természetes körforgásának része.

A legnagyobb ajándék, amit a szülők adhatnak házasságban élő gyerekeiknek, a szabadság.

Az énközpontúság pozitív oldala, hogy kielégítjük saját szükségleteinket - védjük magunkat, gondoskodunk önmagunkról. Amikor azonban alapvető szükségleteink már biztosítottak, meg kell tanulnunk másokon is segíteni. Ez a szeretet attitûdje.

A világ legboldogabb emberei képesek legönzetlenebbül adni, ellentétben az önző gyûjtögetőkkel.

A szeretet nem egy érzés! A szeretet beállítódás, gondolkodásmód, magatartásforma.