Laurell Kaye Hamilton

Szólni nem mertem, mert a szemem gyanúsan égett, és féltem a könnyek lehetőségétől, ha esetleg ki merem nyitni a számat, biztosan kibukna rajta a fájdalom.

Egy nép a kultúrája és hite nélkül megszûnik létezni.

Hogy is van az a mondás? Bottal és kővel árthatsz nekem, de a szavak leperegnek rólam. Bárki is találta ki, fogalma sincs arról, mekkora ereje van a szavaknak. Mélyebbre vághatnak, mint bármely kés, nagyobbat üthetnek, mint bárki ökle, olyan részeidet érinthetik, amelyet fizikai erővel soha nem érhetnek el és vannak olyan sebeket ejtő szavak, amelyek soha nem gyógyulnak be, mert akárhányszor a fejedhez vágják, megbélyegeznek vele, és a seb újból felfakad. Olyan, akár egy korbács, minden egyes alkalommal megsebez, amíg úgy nem érzed, hogy a csontodról is lehántja a húst, de a világ nem lát rajtad sérüléseket, ezért azt hiszik, semmi bajod, miközben belül minden egyes alkalommal meghalsz.

Csak azért, mert valakinek a fejére koronát tesznek, még nem jelenti azt, hogy képes uralkodni.

Az otthonodat nem választhatod. Az, ami.

Ha nem tudsz valamit, az nem tudatlanság. De az, ha csak színleled a tudást.

A magányosság erősebb kötelék lehet minden másnál.

A leggonoszabb szíveket a szépség rejti el a legtökéletesebben.

Lehet, hogy valami nincs rendben velem, de egy ponton túl vagy elfogadod, hogy ki és mi vagy, vagy egész életedre boldogtalan leszel.

A megfelelő nővel minden lehetséges.

Egyszer mindenkinek eljön az a pont, hogy már nem bírja tovább, legyen bármilyen bátor.

Amikor az emberek azon merengenek, hogy tarthat-e a szeretet örökké, mindig mindenki a szerelemre gondol. Pedig nagyon sokféle szeretet létezik, egyik erősebb és tartósabb, mint a másik.

A szívnek nem lehet parancsolni. Senki se szándékosan forgatja fel a saját életét, vagy választ párt úgy, hogy direkt megbántsa azokat, akik szeretik. Néha egyszerûen így alakul.

Szerettem őt teljes szívemmel, ilyennek szerettem, mert tudtam, ha lefosztanám róla a sok kis stiklit meg a ravaszkodás millió álruháját, már nem is ő lenne. Már nem is szerethetném.

Ha más szívébe akarsz belelátni, először a magadét kell megvizsgálni.

Egy sebet be lehet kötözni, egy törött csontot sínbe lehet rakni, de ha nem törődnek az emberrel, azt nem lehet utólag helyre hozni.

A hatalom porondjain először meg kell értened, hogy mindenki hazudik, csal, és hogy nincs barátod. A paradoxon az, hogy nem mindenki hazudik, csal, és vannak barátaid. A probléma ott lakozik, hogy az egyik mosolygó arc és kézfogás ugyanolyan, mint a másik, és ha tökéletes hazugok vesznek körbe, miként tudod megkülönböztetni az igazat a hamistól, barátot az ellenségtől? A legjobb,ha mindenkivel illemtudóan viselkedsz, kedvesen, mosolyogva, bólogatva; légy barátságos, de soha ne légy barát, mert soha nem tudod megmondani, ki van az oldaladon.