Szerettem őt teljes szívemmel, ilyennek szerettem, mert tudtam, ha lefosztanám róla a sok kis stiklit meg a ravaszkodás millió álruháját, már nem is ő lenne. Már nem is szerethetném.

Kapcsolódó idézetek

1. Most már bizonyos vagyok benne (...), hogy nem voltam belé komolyan szerelmes, mert ha valóban átéltem volna ezt a tiszta és lélekemelő szenvedélyt, akkor most a nevét is utálnám, és mindenféle rosszat kívánnék neki. Jane Austen
2. Amit elkövetett ellenem, aljas volt, de miután megváltozott a szíve mélyén, már nem róhatom fel neki. Bernard Malamud
3. Utáltam a szemét, a nevetését, a gúnyos mosolyát. Gyûlöltem, hogy meg tudott csókolni, hogy ilyen egyszerûen be tudott zárni. De a legjobban azt gyûlöltem, hogy el tudta érni, hogy akarjam őt.
4. Nem volt tökéletes, semmi ilyesmi. Nem volt a tündérmesék szőke hercege, vagy mit tudom én. Időnként igyekezett olyan lenni, de akkor szerettem a legjobban, ha nem erőltette. John Green
5. Szerettem őt még mindig? Mintha akkor úgy éreztem volna, hogy már nem szeretem. Nem volt meg többé bennem az a tétovázó hevesség, az a kevélység, az a sóvárgás és a kételkedés, szóval az a szenvedélyes szerelem, amely oly különössé tette minden érzésemet, mikor mellette ültem valaha. Valami nagy és szép, valami meleg és ragaszkodó érzés volt bennem, mintha visszatértünk volna a pajtássághoz. Herbert George Wells
6. Egyszerûen mindent szeretett rajta. Elsősorban egyéniségének azt az oldalát, amelyet előző nap ismert meg. A szenvedélyességét. A gyöngédségét és a sebezhetőségét. Ahogy élvezte az érintéseket, és ahogy viszonozta őket.
7. Mindent szeretek benne, és én nem mondom ezt könnyen. Egész életemben csak színleltem a szerelmet. Azt hittem, csak az idióták hiszik, hogy így éreznek, de ez a nő örökre rabul ejtette a szívemet, és ha akarnék, se menekülhetnék. Elsöprő volt és megalázó, néha még fájdalmas is, de akkora szükségem van rá, mint a levegőre. Reménytelenül, visszafordíthatatlanul beleszerettem. Jobban, mint hinné.
8. Lehet, csak a hibátlan testedet szerettem, s föltárult, elengedett szépséged gyújtottam ki a szilaj szenvedély képzelt lángcsóváival? Lehet, hûséged, vadságod csupa varázsolt rongy volt, festett glória: én rádbûvöltem rajongón - te csak eltûrted jámbor hóbortjaimat? Lehet, hogy így volt. Akkor is neked köszönök mindent - s elvégeztetett. Fönntart még a tőled vett lendület. Már semmi sem leszek tenélküled. Garai Gábor
9. Ha tudom valakiről, hogy utál, akkor mindent megteszek, hogy megszeressen, s amikor elérem, már nem érdekel. Főként, amikor kiderül róla, hogy ugyanolyan nagy barom, mint amilyen azelőtt volt, mielőtt megszerettettem magam vele. Lang Györgyi
10. De hát szeretem! Évek óta szeretem. A szerelem nem változhat közönnyé egyetlen pillanat alatt. Pedig azzá változhat, azzá is változott. Soha nem is létezett igazán, csak a képzeletemben. Sohasem szerettem igazán Ashleyt, csak azt az álombeli királyfit, akit elképzeltem. Valakit szerettem, akit magam alkottam magamnak, és aki éppen olyan halott, mint Melly. Elképzeltem valakit. Csinos ruhát varrtam neki, és beleszerettem... és akkor jött Ashley, nap sütött a hajára, délcegen ült a lovon, és bármennyire más volt, de rám mosolygott. Ráaggattam a ruhát, akár illett rá, akár nem, és minden szép álmomat. És nem akartam meglátni, milyen valójában. Továbbra is a ruhát szerettem, és nem őt, egyáltalán nem őt. Margaret Mitchell