Susanna Tamaro

Hazudni és uralni a világot, egyazon érem két oldala.

A múltadért semmiféle felelősség nem terhel, a jövődért viszont annál inkább. A jövőd a te kezedben van, te vagy az, akinek irányítanod kell az alakulását.

A szeretet mindent legyőz. (...) Ám ez nem igaz, mert a szeretet, ha létezik is, törékeny, sérülékeny. Olyannyira gyönge, hogy szinte láthatatlan. A láthatatlannak lenni és a nem lenni szinte egy és ugyanaz.

Anya vidám volt, színes és feltûnő. (...) Ilyen volt, és azt gondoltam, örökre ilyen is marad. Nem tudtam, hogy a nevünket nem kőbe vésték, hanem csupán krétával egy táblára írták. Időnként valaki fogta a szivacsot, és letörölt egy nevet. Vajon szándékosan tette? Vagy véletlenül? Valóban azt a nevet akarta letörölni?

Ha többféle út kínálkozik számodra, és nem tudod, melyiket válaszd, semmiképp se bízd a döntést a véletlenre, hanem ülj le és várj. Várj még és még. Ne mozdulj, ne szólj, csak hallgasd a szíved. S mikor beszélni kezd hozzád, állj fel, és menj, amerre visz.