Mi már megszülettünk, hagyjatok bennünket élni, hagyjatok kint az asztalon gyufát, öngyújtót, és ne vegyétek észre, ha bevisszük mindet a bunkerbe, lángot, tüzet akarunk, hagyjatok bennünket gyereknek maradni, nem akarunk hazamenni, nekünk ez a bunker az otthonunk.

Kapcsolódó idézetek

1. Nekem van életem, csak helyet csináltam benne neked!
2. Ha arra születtünk volna, hogy kipattanjunk az ágyból, akkor kenyérpirítóban aludnánk. Jim Davis
3. Ha lenne egy kis sonkánk, csinálhatnánk sonkás tojást, ha volna néhány tojásunk.
4. Kapaszkodókat gyártunk s mire eszmélünk: kész is a ketrec. Fodor Ákos
5. Egy lakás értelme nem a bútorok, hanem az érzés, amely eltölti ott az embereket. Márai Sándor
6. Szeretnék fellógatni a házamban egy térképet a világról, és mindenhova rajzszögeket tenni, ahova elutaztam. De először el kell utaznom a térkép két felső sarkába, hogy ne essen le.
7. Tudd, akárhol legyünk is, ha melletted ébredek, otthon vagyok! Gaál Viktor
8. Otthont építesz... gyûjtesz rá, megveszed az építőanyagokat, mestereket keresel, terveztetsz, tervezel, szervezel, és végül felépül. Életed legnagyobb vállalkozása. Amire annyit készültél, amiről annyit álmodoztál. És mégsem otthont építettél. Csak házat. Mert az otthont nem a házban találod meg. Nem a falak között, nem a tető alatt. Valahol egészen másutt. A Másik lelkében. Õ lesz házadban az igazi otthon. Csitáry-Hock Tamás
9. Magyarországon az egy főre jutó bunkók száma: kettő. Hofi Géza
10. Nem csak a madárnak van fészke. A léleknek is. Van egy fészek, ahol a lélek ugyanígy otthon lehet. Ahonnan szárnyra kelhet, és ahová visszatérhet. Ahol figyelmet kap, szeretetet, törődést. És nyugalmat. Egy ölelő érzést. Otthont. Ahol a szárnyaló lélek biztonságban lehet, ahol új erőt kaphat. A további szárnyaláshoz. Igen, van ilyen fészek. Egy szív. Az Õ szíve. Csitáry-Hock Tamás
11. Egymásba szerethet a hal és a madár, de hol fognak fészket rakni?
12. Ezen a falon, amit emelek, a te neved a vakolat. Hiperkarma
13. Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Radnóti Miklós
14. Nem felelsz érzéseidért, vágyaidért, gondolataidért. Olyanok ezek, mint egy átsuhanó madárraj a ház felett. De ha már befészkelik magukat az ereszed alá, fészket raknak, fiókákat költenek ki - az a te beleegyezéseden múlik. Popper Péter