A társadalom belém verte azt a romantika zsenikultuszában gyökerező káros és megalapozatlan hiedelmet, miszerint minden mûvésznek kell valami idegbaj, és én mûvészként akarom definiálni magam, mert nem hiszem el, hogy a mûveim nélkül is szerethető vagyok, ők a kezeim, amikkel megragadom a nép húsos tőgyét, és szeretetet facsarok ki belőle.