Az emberek olyanok, mint a házinyulak. A házinyulak a tehénistállóban. Meleg, büdös lyukakban laknak, összebújnak, és boldogok. Ki-kimerészkednek a félelmes világba, fülüket hegyezve rágcsálják a szénát, amit az óriási marhák lehullatnak az alomra (...), minden mozdulásra visszabújnak lyukaikba.