Van, aki csóró marad, más meg szupersztár lesz, van, hol minden csak pozitív, másnak szólnak, rák lesz. Az élet néha olyan, mint egy joghurtreklám, ok nélkül csak mosolyogsz, míg azt nem mondják, kösz, állj!

Kapcsolódó idézetek

1. Nem tudom, mit rejt a sorsod, mosolyt hoz-e vagy könnyeket. Tanuld meg hát feledni a rosszat, s őrizd meg a boldog perceket. Ernest Hemingway
2. Néha te vagy a szélvédő. Időnként pedig te vagy a bogár.
3. Nézd a parton azt a két sziklát, mely hajdanta egy volt, s állta a vihar dühét; látod, a két tört vonal hogy összeillik? Van, amit a természet egynek alkot és a sors kettészakít. Mihail Jurjevics Lermontov
4. Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok. Csúf, de te gyönyörûnek találtál. Végig hallgattad mindig, amit mondtam. Halandóból így lettem halhatatlan. Pilinszky János
5. A "szerencse" valójában nem más, mint hogy az ember körülnéz, hogy meglássa, hol vannak a barátai: mert az angyalok az ő szavaikon keresztül hallatják a hangjukat. Paulo Coelho
6. Kétféle ember létezik: a jó és a rossz. A jó ember jobban alszik, viszont úgy néz ki, a rosszak jobban élvezik az ébrenlétet. Woody Allen
7. A boldogság egy pillangó. Ha kergetjük, kisiklik a kezünk közül, de ha csendben leülünk, az is lehet, hogy leszáll ránk. Nathaniel Hawthorne
8. Hamupipőke és a herceg boldogan éltek, amíg meg nem haltak. Az életben legtöbbször nem így alakulnak a dolgok, ezt jobb, ha előre tudod.
9. A jó dolgoknak véletlenül, meglepetésszerûen kell megtörténniük velünk. Ha valami után nagyon vágyakozunk, úgy járunk, mint az, aki túl erősen szorít magához egy léggömböt: az álom egyszer csak kipukkan, s darabkái a semmibe hullanak.
10. Ha szeretnéd megnevettetni Istent, mesélj neki a terveidről. Woody Allen
11. A jó sors szerzi, a balsors próbára teszi a barátokat. Lucius Annaeus Seneca
12. Örülök, hogy van miért szomorkodni, mert ettől élhetek igazán, tudod? Ettől lehetek ember, hiszen csak úgy lehetek igazán szomorú, ha előtte igazán boldog voltam. A jó és rossz együtt jár.
13. Nem csodálom, ha olyasmit is hallottál, aminek nem örültél. Tudod, azt mondják, a hallgatózóknak már csak ez a sorsa! Stephenie Meyer
14. Kinyitottam a szemem, és láttam, hogy az övé is nyitva, s az arcomat bámulja. Sosem értettem, miért néz így rám. Mintha én lennék a főnyeremény, nem pedig az őrületesen szerencsés nyertes. Stephenie Meyer