A béke sajnos mindig csupán látszólagos és átmeneti, végül is csupán színjáték. A világ természetes állapota a háború. Gyakran nyíltan folyik, máskor látens, közvetett módon, vagy csupán elodázzák. Az emberiség jelentős hányada mindig ártani próbál másoknak, vagy el akar venni tőlük valamit, a harag és a széthúzás uralma állandósult, ha pedig éppen nem uralkodnak, készülődnek és lesben állnak. Ha nincs háború, van háborús fenyegetés.

Kapcsolódó idézetek

1. A béke csak illúzió. Mindegy, milyen nyugodtnak tûnik a világ, a béke nem tart sokáig. A béke küzdelem a saját természetünk ellen: a bőr, amit ráhúzunk a húsra, izomra, ínra, mely elfedi velünk született, vadállati énünket. Az erőszakra való hajlam parazitaként tekereg bennünk, várja, hogy táplálkozhasson a haragunkból, és szaporodhasson, mielőtt kitör belőlünk.
2. A háborúnak soha nem lesz vége. Sem most, sem később. Valahányszor azt kiáltjuk: Béke!, és hazarohanunk a kedvesünkhöz, és hogy megmûveljük a földeket, soha nem békében, csupán a következő háborútól kapott haladék időben élünk. Mindig lesznek következő háborúk. A jövő ki van ikszelve. Jeanette Winterson
3. A béke arra való, hogy az ellenfelek elfelejtsék haragjukat. A harag átmenet, a béke állandó. G. Hajnóczy Rózsa
4. A háború ilyen. Alaktalan, nem akar véget érni, nincsenek határai, nincs eleje és vége, nincs háborún túli béke, mintha csak a háború lenne, mindent betölt, mindenhová beszivárog, mintha mindig is háborúban éltem volna. Hartay Csaba
5. Mindig megdöbbenek azon, hogy az emberek mennyire magától értetődőnek tartják a békét. Én mindennap hálát adok érte. Nem mindenkinek jut béke. Férfiak, nők és gyerekek milliói élnek háborúban, számukra a valóság az erőszakról, elpusztított otthonokról és ártatlanul kioltott életekről szól. Ha pedig biztonságban akarnak élni, egyetlen választásuk marad: elhagyni az otthonukat, és a menekültlétet "választani". Nem mintha ez valódi választás lenne. Malála Júszafzai
6. A háború az egymással vetélkedő nagyhatalmak játszótere is, amelyek, miután egyszer belesodródtak a regionális vetélkedésbe, sokszor képtelenek, vagy nem is akarják csillapítani a harcokat.
7. A tavasz és a béke csak illúzió e földtekén, mert néha ugyan pillanatokra abbahagyja az ember (a gyilkos földlakó, a sárkányfog-vetemény, a jónak szûletett, de gonosszá vált lény) a háborút, de mindezt csak azért teszi, hogy kipihenje kicsit magát, rendezze sorait, és erőt gyûjtsön a következő véres küzdelemre. A háború állandó. Nincs eleje és nincs vége. Háború és háború. Cserna-Szabó András
8. Háborúk teremtette békeállapotok nem békék, hanem csak fegyverszünetek. Igazi békét csak a népek kölcsönös értelmi belátása teremthet.
9. A háború úgy kezdődik, hogy az emberek, mindenütt a világon, szobákban ülnek, napi gondjaikról, becsvágyaikról beszélnek, s aztán egyszerre kiejti valaki ezt a szót: "háború" - s akkor nem hallgatnak el, nem merednek maguk elé szótlan iszonyattal, hanem minden hangnemben, természetes hangsúlyozással felelik: "háború" - s arról beszélnek, lehetséges-e, s mikor, s milyen mértékben? Így kezdődik. Márai Sándor
10. Nincs megnyert vagy elvesztett háború, csak "Háború" van! Pusztító, öldöklő, embertelen! A háborúk nem oldottak meg semmiféle problémát, de mindig elvetették a magját a következőnek. A háborúkat alig néhány ember robbantja ki, de ők nem harcolnak, és nem is halnak meg. Az egyszerû emberek ölik egymást halomra, ők hullanak idegen föld meszesgödrébe, s az ő otthonaik pusztulnak el. Õk az eszközök, és ők az áldozatok. Fekete István