A betegségek veszélyes előrehaladásának visszafordítását és legyőzését háborúként fogjuk fel. Mint minden háborúban, ebben is fontos mozgósítani az összes hírszerzési eszközt és fegyvert, amit csak lehet, és mindennel rá kell támadni az ellenségre, amink csak van.

Kapcsolódó idézetek

1. A fertőző betegségek elleni küzdelem gyakran olyan, mint egy erdőtûzzel harcolni: néha vissza kell vonulni, és feladni egy csatát, a háború megnyerésének reményében. Dan Brown
2. A háborúhoz szükség van az ellenség pontos meghatározására is. Még az alaktalan ellenséget is valamilyen formába kell önteni. Siddhartha Mukherjee
3. Ha belegondolsz abba a pszichológiai folyamatba, ami a harcban az emberi agy mélyén mûködésbe lép, rá kell jönnöd, hogy a háború sikeressége valójában azon múlik, mennyire tudjuk elnyomni az ösztönt, amellyel önmagunkat óvjuk. Olyan ez, mint egy fordított evolúciós folyamat.
4. A vírusok (például a HIV) és a szaporodásuk érdekében megfertőzendő sejtek közötti állandó versengés (...) a fegyverkezési versenyhez hasonlítható. Az összes sejt védekezik a vírusok támadása ellen, és az összes vírus rendelkezik bizonyos fegyverekkel, amelyekkel áthatolhatnak a védvonalakon, amelyeket a sejtek továbbfinomítanak és -fejlesztenek, ennek következtében pedig a vírusok is még hatékonyabb eszközöket próbálnak kialakítani. Mindez a sejtszintû védelem további erősödését eredményezi, és ez így zajlik szüntelen körforgásban.
5. A háború folyton új fegyverek bevetését igényli, a régiek egyidejû lecserélésével. A háború újjáépítést jelent, de csak a rombolás után. Bud Spencer
6. Ami egy igazi háborúra érvényes, érvényes az immunrendszerre is: ahhoz, hogy legyőzzük az ellenséget, előbb jól ki kell ismerni. Servaas Bingé
7. A háború célja az ellenség minden lehetséges módon való megsemmisítése. Wilbur Smith
8. A háború mindig a csalás útját járja. Így ha képesek vagyunk valamire, tegyünk úgy, mintha nem lennénk rá képesek; ha valamit felhasználunk, tegyünk úgy, mintha nem használnánk fel; ha közel vagyunk, keltsük azt a látszatot, hogy távol vagyunk; ha távol vagyunk, keltsük azt a látszatot, hogy közel vagyunk; előnyöket kínálva csalogassuk (az ellenséget), sorait megzavarva mérjünk csapást reá; ha mindene megvan, jól készüljünk fel ellene; ha erősebb nálunk, kerüljük el (az összecsapást); ha dühös, vezessük félre; magunkat alantasabbnak mondva tegyük elbizakodottá; ha friss erővel rendelkezik, fárasszuk ki; ha (egységei) szoros kapcsolatban vannak, ziláljuk szét őket; ott támadjuk meg, ahol nem készült fel a védekezésre, s akkor küldjük előre (csapatainkat), amikor (az ellenség) éppenséggel nem várja. Szun-Ce
9. Bár fontos a szólásszabadság, egy olyan helyzetben, ahol információs hadviselés zajlik, nem csak véleményként, hanem fegyverként is kell tekinteni egy ellenséges állam médiájára. Krekó Péter
10. A háború úgy kezdődik, hogy az emberek, mindenütt a világon, szobákban ülnek, napi gondjaikról, becsvágyaikról beszélnek, s aztán egyszerre kiejti valaki ezt a szót: "háború" - s akkor nem hallgatnak el, nem merednek maguk elé szótlan iszonyattal, hanem minden hangnemben, természetes hangsúlyozással felelik: "háború" - s arról beszélnek, lehetséges-e, s mikor, s milyen mértékben? Így kezdődik. Márai Sándor