A bölcseknek ne hidd el, Nem oly borús a lét, Zápor utáni reggel A legtisztább az ég. Felhőz a bánat néha, De ez csak átmenet, Esőben nyit a rózsa, Ne sírj, ha lepereg. Szép óráink sietnek. És nyomuk sem marad. Éld örömét szívednek, Míg ragyog fenn a nap.

Kapcsolódó idézetek

1. De hiába! nincsen olyan boldogság, amit néha egy-egy kis felhő, habár csak futólag is, el ne homályosítson, vagy éppen egy kis fröccsel hébe-hóba nyakon ne öntsön. Ez már így van az emberi életben. A felhő aztán elvonul, a zápor megszûnik, az ég újra kiderül s mosolygása most, a ború után, kétszeresen jól esik. Czárán Gyula
2. Boldogság nem örömeinktől függ, sőt néha közelebb áll a fájdalomhoz; miként a föld soha több virágot nem hajt, mint miután sokáig téli álmában kopáran állt; miként a nap legszebb pillanata az, mely éppen az éjre következik: így szívünk akkor telik el legszebb érzeményekkel, akkor sugározik legtisztább fényben, miután soká kopáran, soká sötéten állt; mintha az örömnek is könnyek kellenének, mint a napnak eső, hogy a téren fölépíthesse szivárványát sugaraival. Eötvös József
3. Csak mert nem látunk semmiféle megoldást, még nem jelenti, hogy nincs megoldás. Bízz benne, hogy rendbe jönnek a dolgok, mert ez az élet rendje. Így lesz. Ne feledd, együtt érzek veled, és bármit megtennék érted, hogy melegebben süssön rád a nap újra. Míg elvonul az eső, gondolj rá, van egy biztos ember, akivel megoszthatod szíved terhét, s akinél oltalmat találsz szeretetben.
4. Boldogok, akik előbb átgondolják, végiglépik. Nem kell tetőtől talpig sárcsatakosan elvergődniük a homályos révig. Életük útjai, terei jól kivehetők. Ragyognak céljaik a messzeségben, mint eső után, verőfényben a tetők. László Noémi
5. Hozzon bármit is a holnap, ne feledd, túl leszel rajta. Ha szépet kapsz, zárd mélyen a szívedbe, és vidd magaddal az úton, töltsön el erővel és hittel, ha majd kevésbé napos az élet. Ha rossz lapot kapsz, ami fáj, jusson eszedbe, elmúlik majd. Nem ez lesz az utolsó pofon, és talán nem is a legnagyobb, de élsz, túlélsz, és mész tovább. Mert minden bukás után erősebb és bölcsebb leszel. Épp ezért, hozzon az élet szépet, vagy kevésbé csodásat, emelt fővel fogadd, mert elmúlik; az állandó, az ember, te magad maradsz.
6. Az élet szép. Higgy nekem. Megéri, hogy megszüless, még ha fájdalmas is olykor. (...) De mindig tartsd eszedben, kis barátom, hogy holnap megvirrad, és új nap kezdődik. Az élet sehol nem áll meg. Ne zavarjanak meg azok a nyomorultak, akik úgy meghúzzák a lelküket, mint a hátizsák száját. Az ember olyan, mint a fa. Virágzik, gyümölcsöt hoz, lehullatja a levelét, aztán kezdi elölről.
7. Ne várd, hogy a külvilági események tegyenek boldoggá. Ha süt a nap, jó, ha eső zuhog, rossz; ha virágzik, jó, ha hervad, rossz; ha szeret, jó, ha nem szeret, nagyon rossz; ha nyerek, jó, ha vesztek, kétségbeejtően rossz - így élünk. És sajnos ritkán süt a nap, a virág hamar hervad, ritkán nyerek, és az, hogy szeressenek, a legnagyobb hiánycikk manapság. Müller Péter
8. Elfogadni tudni a boldog napokat, de az örömteleneket is. Sem kicsordulni, sem elsivárulni. Sem elcsorbulni, de túl sokat sem érni. Sem szónokolni, sem elnémulni. Nem megtenni gyorsan, de nem is késlekedni. Nem hivalkodni, és nem tetszelegni - sem az éles kést, sem a díszes cserepet nem kíméli az idő. Az előbbi elcsorbul, az utóbbi színét veszti. Utat választani, de nem a sikerét, hanem a boldogságét. Az úton járni, majd végigmenni, a nagyságot az erénnyel, és nem a szerencsével mérni. Egyszerûen boldognak lenni – dísz, ragyogás, külcsín nélkül.
9. Holnappal ne törődj, messze ne álmodozz, Légy víg, légy te okos, míg lehet, élj s örülj. Berzsenyi Dániel
10. Ragyoghat a nap az égen; Te sötétben, feketében Látsz mindent, ha bánatod van; Mig, ha kedved lángra lobban, Minden érted van teremtve; Télen is jársz rózsakertbe`; A nap is csak rád ragyog, S kik itt laknak: angyalok. Reviczky Gyula