Ugrás a tartalomra
A bölcsőtől a koporsóig
Minden múlandó, illanó itt.
Ma még jövő, holnapra múlt,
A tarka lepke porba hullt.
Kapcsolódó idézetek
-
Maguk a "dolgok" is csak történések, még ha kissé egyhangúak is. Történések az újból porrá válás előtt. Mert előbb vagy utóbb nyilvánvalóan minden visszatér oda, ahonnan jött: elporlad.
Carlo Rovelli
-
Rózsa, rózsa rengeteg,
Lányok, lepkék, fellegek,
Lányok, lepkék, fellegek,
Illanó könny, permeteg.
(...)
Messze libben a hajad,
Nevetésed itt marad,
Nevetésed itt marad,
Mint kendőd a szék alatt.
Weöres Sándor
-
Nem tart örökké semmi, mulandó lét ez itt;
Mi boldogítna tartón, tán nem is létezik.
Boldogság, álom, ábránd, széttépett falevél,
Mit majd gyorsan sodorva elhajt a kósza szél,
Szerencse, hit, dicsőség, múló, csalóka fény,
Szétpattanó habocska a csendes tó szinén.
-
Ó, Mikulás, jó öreg, hullt színekből
és hangokból míg összeáll csodád,
hol vagyunk már a hajszolt holnapokban!
Fáradt jelenből hajlunk múltba át.
-
Az ember fut, fárad, hiában; ha mai szerencséjét holnap elveszti: újra remél és csalódik. A jelen mindig rossz, tehát jövőtől vár; de az is csak olyan, mikor jelenné lesz, s a koporsó szélén veszi észre aztán, hogy megcsalta magát.
Kuthy Lajos
-
Minden elmúlt. Elmúlt a jó és elmúlt a rossz is. Elmúlt a bûn és elmúlt az erény is. Minden elmúlik. (...) Már csak azt kívánom, hogy reggel nekem is keljen fel a nap, és este előlem is bújjon el.
Cserna-Szabó András
-
Fakó zseblámpafény erőlködik,
hogy kimentsen az éjből valamit.
Kölcsön-létre lobbantsa, ami nincs.
A múlt kihamvadt évtizedeit
villantaná törött tükördarab.
Ahogy a kő fölött beforr a hab,
ahogy a gyûrû szétfut a hangtalan vízen -
a végén ránctalan nemlét marad,
mintha sosem lett volna semmi sem.
Rakovszky Zsuzsa
-
Hunyd le most lassan a szemed,
Holnap történt meg, mi lepereg,
Hozzád ért az órám, s leszakadt,
Sírásod mega-megakadt.
Ghymes
-
Holnapra megváltozik a múlt, Életem,
A jövő már tegnapra elavult, azt hiszem,
Nem történt semmi sem, nem mozdul senki sem,
A jelen most éppen így, így alakult.
-
A legutolsó örömöd:
koporsó, dübörgő rögök,
hazug, unalmas, léha pap -
Hát ennyi volt. Lement a Nap.
Demény Péter