Nem tart örökké semmi, mulandó lét ez itt; Mi boldogítna tartón, tán nem is létezik. Boldogság, álom, ábránd, széttépett falevél, Mit majd gyorsan sodorva elhajt a kósza szél, Szerencse, hit, dicsőség, múló, csalóka fény, Szétpattanó habocska a csendes tó szinén.

Kapcsolódó idézetek

1. Mulandó minden, buborék és pára, Ne adj, ne hajts a szerencse szavára. Jólét, öröm: árnyék a tenger habján, Ujjong a kapzsi téves hitet vallván.
2. Látod mely rövid mulandó ez világ. Elmúlik higyjed mint szinte az virág, Mert nincsen benne állandóság, Folyása néki állhatatlanság. Quintus Horatius Flaccus
3. A győzelemhez hozzászokott ember azt hiszi, hogy örökké sikeres és gazdag lesz. És minden vesztes azt hiszi, hogy élete végéig nyomorogni fog. Pedig mindkettő téved. A szél iránya könnyen megváltozik ezen a mulandó világon. Semmi sem örök: sem a bánat, sem az öröm, sem a győzelem, sem a vereség. Elif Safak
4. Semmilyen öröm nem lehet tartós. Mind mulandó. "Ez is el fog múlni"; ez igaz mindenre, élő univerzumunkban. Frank Herbert
5. Erre, hol arra inal szárnyalva a csalfa szerencse, és nincs, hol bizton, sziklaszilárdan időz. Vígan jön nagyon is, majd zord képpel rohan onnan, és csak ez állandó benne: a váltakozás. Publius Naso Ovidius
6. Most mint elkapott levél, Kit süvöltve hord a szél, Nyugtalan vagyok magamban, Örömemben, bánatomban, S lelkem vágy szárnyára kél. Vörösmarty Mihály
7. A lassan folydogáló víz a mulandóság melankolikus érzését keltette fel a lélekben. Minden elmúlik, (...) elmúlik nyomtalanul. Az emberek olyanok, mint a vízcseppek ebben a folyóban, s oly közel egymáshoz s mégis oly távol egymástól, névtelenül folynak-folydogálnak a mulandóság óceánjába. Ha minden oly rövid ideig tart és oly keveset ér, mi értelme van annak, hogy az emberek oly túlzott fontosságot tulajdonítanak a mindennapi élet dolgainak, s oly boldogtalanokká teszik magukat és egymást? William Somerset Maugham
8. Tátongó örvényhez, amely feneketlen, Hasonló a lélek, amely érzéketlen Minden iránt, mi jó, minden iránt, mi szép. Boldoggá nem lehet az ilyen semmiképp. Benedek Elek
9. Mi (...) itt a boldogság E mulandó világon, Ha nincs semmi állandóság E remegő ágszálon? Egyedül csak a reménység Szent biztatással táplál, Hogy az égben nem leszen vég S lelkem új örömre száll. Dukai Takách Judit
10. Minek a zöld levél, Sárguljon, lehulljon, Minek a boldogság? Minek hogy elmúljon. Szép Ernő