A büszke akkor megy el az életből, amikor akar; az emberek azonban hagyják, hogy úgy dobják ki őket belőle, akár a kocsmából.

Kapcsolódó idézetek

1. Boldog, aki elhagyja a világot, boldogtalan, akit elhagy a világ.
2. Ha az ember elhagyja magát, akkor a világ is lemond róla. Kováts Kriszta
3. Az élet olyan, mint az óriáskerék, szép lassan felvisz minket a legmagasabb pontra, aztán minden hanyatlik, és a végén kiszállunk.
4. Az élet olyan, mint a gyümölcs: le kell szakítani, bele kell harapni, meg kell enni. A magokat kiköpi az ember. Stefan Heym
5. Ilyen az emberi természet, az emberek akkor jönnek utánad maguktól, amikor már nem szereted őket, és nem akarsz velük lenni.
6. Ha valaki a pénz után megy, a világ kisemmizheti. Ha az élvezetek után megy, a világ megalázhatja. De ha az ember mindenekelőtt egy növekvő személyiség, bármit magáénak tudhat, amit az élet számára kínál. Harry Emerson Fosdick
7. Ha az embert szeretik, és ő mégis elhagyja azt a helyet vagy embert, azt előbb-utóbb visszakapja az élettől. Almási Éva
8. Az ember akkor megy el, amikor már nincs reá szükség. Addig nem. (...) És reám már nincsen többé szükség. Wass Albert
9. Fiatalok és öregek egyenlő feltételek mellett hagyják itt az életet: mindenki úgy távozik belőle, mintha csak most érkezett volna. Michel de Montaigne
10. Az ember hálás, de háláján túl büszke állat is. S a hála kopik, a büszkeség nem. Szélesi Sándor