Ugrás a tartalomra
A "csúcsra jutottam" megfogalmazás mindig zavart, mert onnan már csak lefelé lehet menni. Egy fennsíkra érkeztem, ebben hiszek, és szeretnék még elidőzni ezen a tájon.
Kapcsolódó idézetek
-
A hegymászás lépten-nyomon magaddal szembesít. Lehet, hogy beszélni már nem tudok odafönn, de bőven van alkalmam gondolkodni. A csúcson a szó szoros értelmében más perspektívák közé kerülök. Lenézve látom az életemet. Ami valóban fontos, az kiemelkedik, ami lényegtelen, az nem is látszik. Ezt a fajta tudást és látásmódot aztán haza lehet hozni.
-
Amikor felérünk egy hegyre, nem a célt találjuk meg, hanem újabb csúcsokat. Mindig vannak újabb csúcsok.
-
Ezer úton lehet feljutni (...) a dombnak a tetejére... Nem a cél a fontos. Hiszen amint elértük, már csak relikvia, jobb esetben egy újabb eszköz. Magát az utat kell élveznünk.
Gaál Viktor
-
Voltam már lenn, és hagytak egyedül,
Üres falak között, távol mindentől.
Keserû a magány, de tudtam, sikerül
Ide elérni fel, csak mindig hinni kell!
-
A hegycsúcsra felvezető út mindig hosszabb, mint amire számít az ember. Ne hagyd magad megtéveszteni, biztosan eljön a pillanat, amikor kiderül, hogy ami közelinek tûnt, még nagyon messze van.
Paulo Coelho
-
A világ megállt (...). És meg sem indul addig, míg maga azt nem mondja, hogy... igen, már visszatért a lélegzetem. Már megszoktam itt, ahol most vagyok. Már borzasztóan unom is, hogy itt legyek, ahol vagyok. Már tovább akarok menni.
-
Kell, hogy legyen egy cél a fejedben: följutni a csúcsra. De ahogy haladsz fölfelé, egyre több dolgot láthatsz, és semmibe nem kerül néha megállni és élvezni a kilátást. Minden meghódított méterrel egyre messzebb látsz, és ezt ki kell használnod, hogy olyan dolgokat fedezhess föl, amiket addig nem vettél észre.
Paulo Coelho
-
Jó dolog elérni a csúcsot, az a pont az i-re. De valóban fontosabb, hogy hogyan teljesítettük az utat, amely oda vezetett.
Erőss Zsolt
-
Az ember néha azt veszi észre, hogy a vonat, amire felszállt, végállomásra ért. Ilyenkor az a kérdés, merre indulj tovább.
-
Az utakat még könnyen járom,
De a hegy alján már megállok.
Tudom, hogy fentről messzebb látnék,
Ott több a nap, kisebb az árnyék,
De majd feljutnak újak, mások.