Ugrás a tartalomra
A fájdalmat nem lehet elfelejteni, sőt újra és újra felidéződik, mint egy betegség. Szívek szakadnak meg, és nincs rá gyógyír; az ember csak azon tûnődik, hogy mi történt azzal az élettel, amelyet együtt kellett volna leélniük.
Kapcsolódó idézetek
-
A fájdalmat nem lehet csak úgy figyelmen kívül hagyni. Fájdalom, gyász, düh, szenvedés... ezek nem szívódnak fel csak úgy... Egyre nagyobbak lesznek, amíg végül összeadódnak, és elemésztik az embert.
-
Azt hinné az ember, hogy a fájdalmat feldolgozza, de valójában sosem felejti el. Hiába lesz jobb, az az érzés mindig is ott lesz a szívében.
-
Érzelmileg nehéz gyógyulni. Azt ugyanis nem tudom irányítani. (...) Hiába látom be és értem meg, hogy miért sebeztek meg - a seb fáj. És hiába teszek meg mindent, akkor is fáj! Egyet lehet: elfelejteni.
Müller Péter
-
Nehezen gyógyul a szív, marad egy életen.
Rám tör a félelem, de nem gyógyít meg senki sem.
Nehezen gyógyul a szív, marad a fájdalom.
Úgy múlik, csak álmodom egy szép napon.
-
A fájdalom néha elkerülhetetlen, de a szenvedés nem. Képzeljük el, hogy boldog kapcsolatban élünk valakivel, akit aztán elveszítünk. Nyilván fájdalmat fogunk érezni, ez teljesen természetes. Ha azonban tovább cipeljük ezt a fájdalmat, és egyfolytában összetörtnek érezzük magunkat miatta, az már szenvedés.
-
A lélek fájdalmánál nincsen súlyosabb sérülés. A sebek begyógyulhatnak, de az igazi fájdalom nem gyógyul és nem enyhül, és gyógyírja csakis a halál lehet.
Darvasi László
-
Mindig nehéz elveszíteni valakit. Lyukat hagy a szívedben, ami sosem gyógyul be.
-
Egy szívet össze lehet törni. És még ha meg is gyógyul, az ember már soha nem lesz ugyanaz, mint volt.
Cassandra Clare
-
Megélni nehezebb, mint beszélni róla,
Elfogynak a kedves szavak, ha itt az óra.
Nincs mosoly, csak harag,
Egy hosszúra nyúló múló pillanat, ami a fejben benn ragad.
Ha elhagy a szeretet, sohse nem gyógyul be a seb.
Punnany Massif
-
Vannak sebek
Melyek begyógyíthatatlanok
Folyton felfakadnak
Kötésükön átüt a bánat
Melyeket mindig felkaparnak
És örökkön-örökké fájnak.
Pethes Mária