Ugrás a tartalomra
A fájdalom s öröm betölti szívemet,
amíg kezemben érzem átfagyott kezed;
némán szemedbe nézek, látod, könnyezem,
szeretlek, ennyit mond a perc, a csönd, a szemem.
Kapcsolódó idézetek
-
Mosolygva várom azt a perczet,
Midőn láthatlak angyalom.
Midőn epedve nézhetek rád
S feléd röppen szó ajkamon.
Midőn kezed enyémben érzem,
Bár hallgatunk oly csendesen,
Nem tudja senki csak mi ketten:
Szeressük egymást, kedvesem.
-
Óh, áldott béke e gyönyörû esti csendben!
Szemem visszafelé nézi az éveket,
és oly tökéletes egyszerre életed,
hogy könnyes hódolat remegi át szerelmem.
Émile Verhaeren
-
Testének melege felolvasztja a belülről támasztó jégcsapokat, és olvadok, olvadok, olvadok, szempillám hevesen csapkod, míg egyszer csak elnehezül, és a szemem becsukódik, és hangtalan könnyek csorognak le az arcomon, és úgy döntök, hogy az egyetlen dolog, amibe bele akarok fagyni, az ölelő teste.
-
Amíg lélegzem,
Minden mozdulatban kell éreznem,
Álmomban és a testedben
Nem láttál, én meglestem,
Lehetsz némán, vagy szótlanul,
A szemed tükrében ott lapul,
Ott van mindig, ahol keresem,
Tudom mit jelent, mi az a szerelem...
Road
-
Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek -
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És éreztem: szivembe visszatér
És zuhogó, mély zenével ered meg,
Mint zsibbadt erek útjain a vér,
A földi érzés: mennyire szeretlek!
Tóth Árpád
-
Félsz tőlem, mert beléd ivódtam:
a szád: a szám, kezed: kezem -
és érzed, percről percre jobban:
benned, ha sírsz, én könnyezem.
Végh György
-
Míg szeretsz, azt érzed,
Szemed titkot mesél.
Õ, csak ő érti ezt,
Csak ő, kit szeretsz,
És nem kell, hogy szólj.
A szíved mesél
Arról, mi bent él,
Szeretsz, s a szíved szól.
Michael Kunze
-
Szemem behunyom
Elmém kinyitom
Elképzelem
Mi következik
Egy nap meglátom
Szerelmem arcát
Egy nap ott tart majd
Karjaiban
Amíg az a nap
El nem jön
Csak behunyom szemem
És álmodom tovább.
-
Ámuló parázs csillan a mélyben,
Szemeid tükre ma végtelent int.
Pillantás illan időben, s térben...
Lassuló szívemnek lobbanást hint.
Remegőn simítom ajkadról szavaid,
már őrjöng a vérem, s rohanna eléd...
Félelem markában emlékek hamvai,
de ölelő holnapom elindult Feléd...
Pálnagy László
-
Elképzelem, milyen érzés lehet, ha olyasvalaki érint meg, aki annyira szeret, hogy nem bírja nézni, hogy elaludtál. Hozzád ér, te pedig arra ébredsz, hogy keze a szíveden van.
Jodi Lynn Picoult