Mosolygva várom azt a perczet, Midőn láthatlak angyalom. Midőn epedve nézhetek rád S feléd röppen szó ajkamon. Midőn kezed enyémben érzem, Bár hallgatunk oly csendesen, Nem tudja senki csak mi ketten: Szeressük egymást, kedvesem.

Kapcsolódó idézetek

1. Csókoljuk egymást, együtt pihenünk, Áltatjuk egymást, hogy egymásra vártunk, Halvány az ajkunk, könnyes a szemünk, Sápadt a lángunk. Ady Endre
2. A fájdalom s öröm betölti szívemet, amíg kezemben érzem átfagyott kezed; némán szemedbe nézek, látod, könnyezem, szeretlek, ennyit mond a perc, a csönd, a szemem.
3. Ismeretlen, szép szerelmem, még várnunk kell, s milyen gyötrelmes a szerelmesek várakozása, akik nem látják egymás arcát! Tudom azonban, hogy életünk keresi, hívja egymást. S már tudom, hogy éjszakai vágyaink mélyén, a Világosságban Isten vágya énekel. Mennyei Atyánk néz minket, szerelmem, öröktől fogva, s hiszem, szeret minket és ezt suttogja: "Ha akarják, holnap egy lesznek."
4. Édes, kedves kis angyalom, Nálad minden gondolatom: Éjjel-nappal gondolok rád, Szívem szeret, ajkam imád.
5. Képzeld, hogy futok szemben a széllel, Kereslek szenvedéllyel, Ábrándozom nappal és éjjel. Várlak, csukott szemmel is látlak, Az arcod, a szemed, a vállad, Ábrándozom, hogy megtalállak. Dobrády Ákos
6. Én feléd nézek két szememmel s a szájam zárt, mert titka van. S feléd lengetem két kezemmel a szívem, amely nyitva van. Somlyó Zoltán
7. Ha rád tekintek, egy angyalt látok, és ha a bőrödet érintem, lángra gyúl az egész testem. Ha megcsókollak, máris tudom, hogy mi is a szerelem. Szerelmes vagyok beléd.
8. Amíg lélegzem, Minden mozdulatban kell éreznem, Álmomban és a testedben Nem láttál, én meglestem, Lehetsz némán, vagy szótlanul, A szemed tükrében ott lapul, Ott van mindig, ahol keresem, Tudom mit jelent, mi az a szerelem... Road
9. Ha szerelmes vagyok, rád gondolok, mert hiányzol. Látlak, és hiányzol. Megfogom a kezed, és hiányzol. Átölellek, és hiányzol. Megcsókollak, és közben mégis hiányzol. Ölellek, az enyém vagy, s egy pillanatnyi gyönyör után, újra csak hiányzol. Müller Péter
10. Vár bennünket minden boldogság, De őrjöngőn nem rohanunk. Biztos, hogy megtaláljuk egymást S kinyujtva Már távolról ölel a karunk. Ady Endre