Ugrás a tartalomra
A fánkot és a minket, embereket leíró egyenletek lényegében azonosak. Mindketten kettősfalú hengerek vagyunk. A középen lévő cső a belünk, amelynek vannak kiágazásai a fülünk, a tüdőnk, valamint testünk még néhány más egyéb pontja felé, és ezek mindegyikét nyálka borítja, amely víz, fehérjék és glikoproteinek összetett keveréke. Se nem zsíros, se nem zselés, hanem érdekesen nyúlós és szélsőségesen változékony.
Kapcsolódó idézetek
-
Az emberi test egy hosszú és labirintusszerû barlang, tele csatornákkal és vezetékekkel, amelyek mindegyikében áramlik valamilyen testnedv. A test betegségeinek kiterjedt katalógusában, amelyet volt szerencsém tanulmányozni, minden összefügg valahogy a belső folyadékok áramlásának akadályoztatásával.
Jonathan Reisman
-
Emésztőrendszerünk messziről elég furán fest. A szájüregünkből egy 2 centiméter széles nyelőcső vezet a mélybe, és a felső részt elkerülve oldalról csatlakozik a gyomorhoz. A gyomor jobb oldala sokkal rövidebb, mint a bal - ezért félhold alakú, ferde erszénykévé görbül. A vékonybél a maga hétméteres hosszúságával látszólag céltalanul tekereg jobbra-balra, míg végül eléri a vastagbelet. Azon pedig ott lifeg a látszólag haszontalan vakbél, ami a gyulladáson kívül másra nem képes. A vastagbél csupa kitüremkedés. Olyan, mintha egy gyöngysor gyászos utánzata lenne. Távolról szemlélve a bélrendszerünk csúnya, esetlen, aszimmetrikus tömlő.
-
Valóban egyetlen keblünk, s testünk van, de nem két vagy öt, hanem számtalan lélek lakozik benne. Az ember százrétegû hagyma, ezernyi szálból szőtt szövet.
Hermann Hesse
-
A föld elem a csontjainkban, a szél elem a tüdőnkben, a tûz elem pedig a szívünkben található meg, de a testünk elsősorban vízből áll. Ahogyan az ember egy levegős-tüzes-földes vízi lény, úgy a Föld is egy vízi bolygó.
-
Nem csoda az, hogy a melledben a szünetlen dobogó valami van? Nem csoda-e az, hogy a belső részed mozog, mint valami malom? Nem csoda-e, hogy a tested legfinomabb része kemény csontgolyóba van foglalva, a szívedet, tüdődet meg csontkosár födi? Honnan származtál? A semmiből? A véletlenből? Hogyan van, hogy véletlenül a fejeden van a két szemed, és nem a hónod alatt? S honnan van, hogy éppen a szájadban van a nyelved, amellyel megízleled, hogy a testednek mi hasznos, mi ártalmas?
Gárdonyi Géza
-
Az ember csupán cső. Egyik végén berak magába dolgokat, melyek a másik végén megemésztve kijönnek.
Werner Pieper
-
Ismerd fel, hogy a fülemüle jól énekel, a kutya jól ugat, a bárány jól eszi a füvet, az ember a bárányt és a fû az emberhullát: minden a helyén van, minden tökéletesen táncolja a maga táncát és kiválóság nincsen. Az összhang teljes és megzavarhatatlan.
Weöres Sándor
-
Mindenkinek van valami baja. Valakinek eláll a füle, másnak nagy a hasa, megint más meg mekegve nevet, mint a kecske. De a külszín alatt mégis mindnyájan ugyanolyanok vagyunk.
-
Konzervált agyunk van, amelynek a különböző részei különböző korokból származnak - a hátulja és az alja gyakorlatilag hüllőagy, az eleje és a teteje emberi. Hüllőagy a légzéshez és az alváshoz, emlősagy a falkaösztönhöz, emberi agy arra, hogy gondolkozhassunk ezen.
Kim Stanley Robinson
-
A rosszkedv, az öröm, a bizonytalanság, a jó közérzet vagy az aggodalom nem kizárólag csak a koponyánkból érkezik. Emberek vagyunk, karral és lábbal, nemi szervekkel, szívvel, tüdővel és belekkel. Tudományunk fejközpontúsága sokáig vakká tett minket arra, hogy az énünk több, mint az agyunk.