A fejszés vadász lesújthat a testre és lesújthat az elmére. Az elme rettegése elől azonban nem lehet menekülni.

Kapcsolódó idézetek

1. Nem szabad hagyni, hogy az emberek megérezzék, ha félsz tőlük. Az egyén félelme vérszag a sokaságnak, mert az ősi vadászösztön nehezen hal ki az emberiségből. Radclyffe Hall
2. A félelem vadász. Akkor csap le ránk, amikor nincs fegyverünk ellene, és amikor a legkevésbé számítunk rá. Ruta Sepetys
3. A félelem megfertőzheti az emberi elmét és furcsa gondolatokat ébreszthet benne. George R. R. Martin
4. A vadászat talán erősíti a testet, de vaddá tesz. Krisztina svéd királynő
5. A ravaszság korlátot szab az elmének. A ravaszság folytonosan arra figyelmeztet, mit ne tégy, mert nem lenne okos. John Steinbeck
6. Akármilyen is a vadász, először legyen - ember! Ember, akit nem az ölés, a pusztítás élvezete hajt, hanem csak a golyóra érett, selejtezendő vagy életveszélyesen támadó vadra emel fegyvert, vagy pedig a tudományos ismeret, gyûjtés sarkallja, és akinek biztosan hordó fegyvere csak akkor dörren, ha a célgömb a vad testének azt a pontját takarja, ahol a golyó villámcsapásként teríti le az állatot... Akinek szívós kitartása, fáradhatatlansága, bátorsága - szerénység mögött rejtőzik, és akinek soraiból a természet és minden élőlény: ember és állat iránt meleg szeretet árad.
7. Felemelt fejjel nem lehet. Leszegett fejjel nem szabad.
8. Nem szabad félnem. A félelem az elme gyilkosa. A félelem kis halál, mely teljes megsemmisüléshez vezet. Szembenézek a félelemmel. Hagyom, hogy áthatoljon rajtam, fölöttem. És amikor mögöttem van, utána fordítom belső tekintetemet, követem az útját. Amikor a félelem elment, nem marad semmi, csak én magam. Frank Herbert
9. Az elme részekre osztódik, és ezek néha ütköznek egymással. Az elefántot megülő ember csak korlátozott mértékben tudja irányítani, mit tegyen az elefánt, és így van ez elménk tudatos, racionális részével is. Jonathan Haidt
10. Az elme szörnyetegei sokkal rosszabbak azoknál, amelyek valóban léteznek. A félelem, kétség és gyûlölet több embert pusztít el, mint a fenevadak. Christopher Paolini