A felnőtté válás egyik legfontosabb állomása az, amikor az ember ránéz a szüleire, és azt mondja, hogy ők is halandó, törékeny, tökéletlen emberek, nem azok a szuperhősök, nem azok az illúziókkal teleaggatott lények, akiknek gondolta őket.

Kapcsolódó idézetek

1. Amikor az ember még gyerek, azt hiszi, a szülei tökéletesek, és vakon imádja őket. Később azt hiszi, hogy gyûlöli őket, mert nem olyan tökéletesek, mint hitte, mert csalódnia kellett bennük. De még később az ember megtanulja elfogadni a hibáikat, mert ő maga sem hibátlan. Talán ez jelenti azt, hogy felnövünk. Guillaume Musso
2. Akkor válik végérvényesen felnőtté az ember, mikor meghalnak a szülei. Cserna-Szabó András
3. A gyerekek, akármilyen szomorúan is hangzik ez, felnőttekké válnak: a szemük megromlik, és többé már nem vesznek észre bizonyos egészen fontos dolgokat. Legfeljebb időnként hiányolják őket.
4. Az ember azt hiszi, hogy egy meghatározott pillanatban válik felnőtté. Pedig ezerféle ilyen pillanat van. És ha bekövetkeznek, onnan már nincs visszaút.
5. Nem egyszerû felnőni, ha az ember más, mint a többiek. A felnőtté válásban az a legrosszabb, hogy az ember kezdi belátni, talán sehol sem egyszerû. Rohadékok mindenütt vannak. Fredrik Backman
6. Ez jelentette a felnőtté válást: rájönni arra, hogy egy darabka elfuserált valóság messze felülmúlhatja a csöpögős és naivan idealizált fantáziákat.
7. Akkor leszünk felnőttek, ha a szüleink meghalnak, mondogatja anyám, akinek meghaltak a szülei. Pedig nem. Akkor leszünk felnőttek, ha a mindent elsöprő szerelem megérkezik. Nem a csajok, nem a házasság, nem. Ezeket túl lehet élni. Az igazi szerelem elsöpri az életet, igen. Cserna-Szabó András
8. A felnőttek elfeledték, hogy ők is voltak gyermekek, és nem szeretnek arra gondolni, hogy ők is lesznek öregek, mindent elfeledtek, nem gondolnak semmire, és észre sem veszik, hogy nem élnek. Szilágyi Domokos
9. A felnőtté válás egyik fő feladata, hogy megtanuljuk elfelejteni a belénk táplált elképzeléseket arról, ki érdemel elismerést és ki érdemel szeretetet.
10. A felnőtté válás nagyrészt arról szól, hogy az ember elhatárolja magát gyerekkori élményeitől, és úgy tesz, mintha nem számítanának, utána pedig lassan ráébred, hogy pedig csakis ezek fontosak, mert kilencven százalékban ezek határozzák meg. Emma Straub