A férfi úgyis csak a kalandot keresi, mindig az újat - valójában még ma is vadászó barlanglakó, akit a fajfenntartási ösztöne hajt.

Kapcsolódó idézetek

1. A legtöbb harmincas évei elején járó férfi még mindig kalandot keres, különben már rég megnősült volna. J. R. Ward
2. Nők a kalandban is szerelmet keresnek. A férfiak a szerelemben is kalandot. Kner Izidor
3. A hegymászó csupán a testi épségét kockáztatja, és az erejét őrli fel. A barlangász ezzel szemben az idegeit tépázza, és ősi félelmekkel néz szembe. A bennünk élő primitív vadállat tele van ésszerûtlen és logikátlan, mélységes rettegéssel: fél a sötéttől. Fél attól, hogy alászálljon a föld mélyébe, amelyet mindig is gonosz erők lakhelyének tartott. Fél attól, hogy egyedül maradjon. Fél attól, hogy csapdába essen. Fél a víztől, mert az ősidőkben ebből az elemből emelkedett ki, hogy emberré váljon. Legősibb rémálmaiban sötétben zuhan alá, vagy ismeretlen útvesztőkben tévelyeg. És a barlangász, amilyen bolond, tudatosan választja magának ezeket a lidércnyomásos körülményeket. Ezért is eszelősebb a hegymászónál, mert amit minden pillanatban kockára vet, az nem más, mint az elméje épsége.
4. A férfiak mindig és mindenütt csak a kalandot keresik, és szinte megijednek, ha szerelem lesz belőle. A nők viszont mindig a szerelmet hajszolják, az igazi nagy szerelemmel akarnak végre találkozni, és csak kalandot kapnak cserébe.
5. Az emberiség kalandvágyó és felfedező faj, sohasem elégszik meg azzal, amit már elért, és mindig távolabbi célok felé tör.
6. Az ember keres valakit s valakivel mindig beéri. Sikerül betetézni régi megalkuvásait. Ladányi Mihály
7. Az ember körbeutazza a világot, keresve azt, hogy mire vágyik, majd hazamegy, és megtalálja. George Moore
8. A lélek terjeszkedni akar; kalandokra szomjas, új formákra törekszik. Virginia Woolf
9. Az embert a szokásai tartják egyben. Meg a szenvedélyei. Vámos Miklós
10. A férfi kíváncsi. Ez örök dolog, nem kor kérdése. Somló Tamás