A finnugorizmusnak alapvető hibája, hogy ahelyett, hogy a magyar nyelvben valóban előforduló finnugor szavakkal és nyelvi fordulatokkal foglalkozna, a magyarságot tudománytalanul és teljesen indokolatlanul a finnugor népektől származtatja. Márpedig a nyelvtudomány tárgya a nyelv, és nem annak a népnek a története, amely ezt a nyelvet beszéli.

Kapcsolódó idézetek

1. A nép genetikai összetétele, a nyelve és a neve nem szükségszerûen jön egy helyről. Az a naiv elképzelés, hogy egy magát magyarnak nevező, magyarul beszélő népcsoport letelepedett a Kárpát-medencében, s ma mindegyikünk tőlük származik, nem állja meg a helyét.
2. A nyelvromlás tudománytalan tévhit. Romlás az lenne, ha a nyelv kevésbé alkalmassá válna arra, amire való: kommunikációra, de ilyet a nyelvi változásoknál nem látunk. Nádasdy Ádám
3. A laikusok, ideértve a mûvelt közönséget is, gyakran emlegetnek "nyelvromlást". A "nyelvromlás" fogalma tudománytalan badarság, mert nyíltan vagy burkoltan azt sugallja, hogy bizonyos nyelvi változások "rosszak" (mások meg talán "jók"?). De milyen alapon lehet őket annak minősíteni? (...) A nyelvész számára mindez olyan, mint a csillagász számára a horoszkópkészítés: az is a csillagokkal foglalkozik, de emberi értékeket, jót és rosszat tulajdonít nekik, tehát kívül esik a tudomány területén. Nádasdy Ádám
4. A nyelv rendszerében bekövetkező változások szabályosak, de nem indokolhatók a kultúra vagy a történelem változásaival. A nyelvrokonság bizonyítása ezért általában nem visz közelebb a kérdéses népek kultúrájának, gondolkodásmódjának megismeréséhez. Nádasdy Ádám
5. A nyelv nem tudomány, a szó, beszéd nem bölcsesség. Kulcsa a tudományoknak, út, mód, eszköz a bölcselkedésre. Örömestebb tanuljuk a nyelvet együtt a dologgal; mélyebben benyomódnak a jelek a jelentett ideákkal emlékezetünkben. Kármán József
6. Nincs értelme nyelvészeti szempontból arról beszélni, hogy ezt most egy magyar anyanyelvû jól mondta-e vagy nem jól, helyesen mondta-e vagy nem, hiszen az a helyes, amit ő mond. A nyelvmûvelők abban tudnak tanácsot adni, hogy ezt a mûvelt köznyelvben hogy mondják. Azt semmiképp se mondják, hogy ez helyes vagy helytelen, olyan nincs.
7. Nagy hiba az eredetiséggel szemben a képzettséget előnyben részesíteni, hiszen az, hogy valaki elvégez egy adott képzést vagy szakot, nem garantálja, hogy egyedi munkái lesznek, vagy meglesz a munkákban az a plusz, amely a közönséget megszólítja.
8. A természettudományok népszerûsége világszerte csökken. Az emberek úgy gondolják, a gonosz dolgok a tudományból jönnek... Az emberi kultúrának a tudomány az alapja, ez nem vitás. S ha az emberek megbecsülése csökken a tudomány és a mûvészetek iránt, az nagy baj forrása lehet. Bay Zoltán
9. Azt mondhatnák némelyek, hogy minek írunk, s töltjük az időt ily magyar eszközökkel, mikor semmi hasznunk nincsen benne. Jól van, de gondoljuk meg, hogy a magyar nyelv nemzetünknek tulajdona, miért lenne hát egy magyar haszontalan, ki hazájának javát ékesíti! Bessenyei György
10. Igazságtalan, hogy egy tudományt olyan tévedésekkel vádolnak, melyek oka valójában tanítóik alkalmatlansága. Klaudiosz Ptolemaiosz