A fogyasztók szkepti­cizmusa jobb minőségû termékeket eredményez. Ez lehet az ok, amiért a kormányok, az egyházak és az iskolarendszerek nem mutatnak túlzott lelkesedést a kritikus gondolkodásra ösztönzés iránt. Tisztában vannak vele, hogy ők maguk is sérülékenyek.

Kapcsolódó idézetek

1. A manipuláció ellen éppen az egészséges szkepszis és gyanakvás vértezheti fel az újságírókat és az állampolgárokat. Azonban a mindent eluraló, cinizmusba forduló szkepszis ad lehetőséget a közvélemény összeesküvés-elméleteken keresztüli manipulációjára. Krekó Péter
2. Jó dolog a szkeptikusság, de az már nem, ha a kételkedés átcsap a sajtó egésze iránti cinizmusba - mert az csak az információs válságot erősíti tovább.
3. Mivel a tudomány meg akarja érteni, milyen a világ, és nem azzal foglalkozik, hogy milyennek szeretnénk látni, az eredményei sokszor nehezen érthetők és nem nyújtanak kielégülést. Időnként arra ösztökél, hogy rendezzük újra a dolgokat a fejünkben. Vannak persze nagyon egyszerû tudományos ismeretek is. A komplikáltság oka a világ bonyolultsága - vagy a miénk. Amikor elhárítjuk magunktól, mondván, hogy ez nekünk túl nehéz (mert valószínûleg rosszul tanítottak az iskolában), egy kicsivel mindig csökkentjük az esélyünket, hogy a saját kezünkbe vehessük a jövőnket. A jogainkat csorbítjuk meg, és az önbizalmunk is meggyengül. Carl Sagan
4. A mai ember egész életében olyan hatásoknak van kitéve, amelyek megrendítik a saját gondolkodásába vetett bizalmát. A szellemi függőségre ösztönzés, amelynek alá kell vetnie magát, megnyilvánul mindenben, amit hall, vagy olvas. (...) Ahol megszûnik az a meggyőződés, hogy az ember önálló gondolkodás útján jut el az igazsághoz, oda beférkőzik a szkepticizmus. Albert Schweitzer
5. A felnőttek (...) azt hiszik, már mindent tudnak. Felnőnek, könnyen felejtenek, és ahelyett, hogy nyitottak lennének és fejlődnének, inkább megválasztják, hogy miben higgyenek, és miben ne. De az ilyen dolgokat nem lehet megválasztani: az ember vagy hisz, vagy nem. (...) Cinikusabbak, elvesztik a hitüket, és csak azokat a dolgokat akarják tudni, ami a napi életüket segíti. A többi nem érdekli őket. (...) Pedig a többi teszi az életet. Cecelia Ahern
6. A kritikus gondolkodás, ha nem módszeresen élnek vele, könnyen hiszékenységgé fajulhat. Igaz, a kételkedésnek vannak heurisztikus értékei, viszont nem annyira szellemi önállósághoz, mint inkább nihilista gondolkodáshoz szokott vezetni. Gérald Bronner
7. Az emberek az indokoltnál sokkal nagyobb valószínûséggel hiszik igaznak a saját véleményüket. Ezért is születik olyan sok rossz üzlet a piacon. Daniel Kahneman
8. Túlontúl hajlamosak vagyunk arra, hogy a technológiai eszközöket okoljuk azok bûneiért, akik használják őket. A modern tudomány termékei önmagukban véve nem jók vagy rosszak. Értéküket inkább az határozza meg, hogy miként használják őket.
9. Az emberek nagy tömegei végképp elszoktak a gondolkodástól. A tudományos eredményeket nem értik, a tudományos gondolkodás szelleme nem hatja át őket. (...) Az iskola, amelynek ezen a helyzeten segíteni kellene, csak ismereteket tanít, nem a tudomány szellemét, és pláne nem ennek a szellemnek a méltánylását, vagy élvezetét.
10. A fogyasztói társadalom arra nevel minket, hogy ha valami nem mûködik, cseréljük, lehetőleg minél gyorsabban, mindig valami újabbra, valami (látszólag) jobbra. Fast-food felfogás. Ez vezet oda, hogy manapság ennyire felületesen éljük az életünket, elvesztek az igazi értékek, a tartalmas beszélgetések, a minőségi együtt töltött idő.