A földrajz kulcsfontosságú: behatárolja, mit tehet, és mit nem az emberiség. Persze a politikusok is fontosak, de a földrajz fontosabb. Az emberek döntései - most és a jövőben is - sosem függetlenek a fizikai kontextustól. Minden ország történetének kiindulópontja a szomszédokhoz, a hajózási útvonalakhoz és a természeti erőforrásokhoz viszonyított elhelyezkedése. (...) A földrajz nem egyenlő a sorssal - hiszen az ember beleszólhat az események alakulásába -, de igenis számít.

Kapcsolódó idézetek

1. A földrajznak az emberi történelmet meghatározó tényezőként való értelmezése talán kissé sivár szemléletmód, meglehet, ezért nem kedvelik egyes értelmiségi körökben. Azt sugallja, hogy a természet hatalmasabb az embernél, és sorsunk fölött csak korlátozott mértékben rendelkezhetünk. Ám nyilvánvaló, hogy más tényezők is befolyásolják az eseményeket. Bárki értelmes ember beláthatja, hogy a modern technológia lassan megpuhítja a geográfia vastörvényeit. Tim Marshall
2. A politikai események magyarázatában a földrajznak nagyobb a szerepe, mint hinnénk. A térképek sok hosszas, elvont eszmefuttatást tesznek egy pillanat alatt magától értetődővé és kézzelfoghatóvá. Krekó Péter
3. Egyetlen földrajzi tényező sem fontosabb a többinél. A hegyek nem lényegesebbek a sivatagoknál, a folyók a dzsungeleknél. Bolygónk különböző tájain más- és másfajta földrajzi adottságok játszanak döntő szerepet abban, hogy mit tehetnek meg és mit nem az ott élők. Tim Marshall
4. A földrajzi adottságok természetesen nem határoznak meg minden eseményt és folyamatot. A történelem hullámverésében fel-felbukkannak hatalmas eszmék és nagy formátumú vezetők - ám mindennek és mindenkinek az adott földrajzi helyzet korlátai között kell érvényesülnie és tevékenykednie. Tim Marshall
5. A döntéseket és eseményeket, a nemzetközi konfliktusokat és a polgárháborúkat csakis akkor érthetjük meg, ha a legkörültekintőbben számításba vesszük a reményeket, a félelmeket és a történelmi előítéleteket, s hogy mindezeket hogyan befolyásolják az egyént, a társadalmakat és az országokat formáló fizikai körülmények, vagyis maga a földrajz. John Scarlett
6. A földrajzban sincsen dualitás, az ember mindinkább mint a földfelszín életének (...) jelentőségében növekvő faktora áll szemeink előtt. Teleki Pál
7. A táj, ahol élünk, mindig alakította az embert. Befolyásolta a háborúkat, hatással volt a hatalom mûködésére, a politikai folyamatokra és a világ majd minden szegletét elfoglaló embercsoportok társadalmi fejlődésére. A technológia látszólag áthidalja a népeket elválasztó fizikai és szellemi szakadékokat, de nagyon is könnyû megfeledkezni arról, hogy milyen sokat számít a földterület, ahol élünk, dolgozunk és felneveljük a gyermekeinket, s hogy a bolygónkon élő hétmilliárd ember vezetőinek döntéseit bizonyos mértékig meghatározzák a mindnyájunkat korlátok közé szorító folyók, hegységek, sivatagok, tavak és tengerek - ahogy ez a múltban is történt. Tim Marshall
8. Mindig a történelemben vagyunk. Most is, majd amiről így meg úgy fogunk beszélni. És ennek jelentősége van. Nem úgy van, hogy a nagy politika meg a történelem zajlik tőlünk függetlenül, fölöttünk, és mi éldegélünk. Ez a kettő együtt van, ugyanolyan szinten. Bódis Kriszta
9. A sors mindössze keret, amelyen belül az egyén bizonyos szabadsággal, sőt, felelősséggel rendelkezik. Egyszóval hiába határozza meg a sors az életünk legfőbb eseményeit, mindig van választásunk.
10. A földrajzi és demográfiai különbségek nagyban meghatározzák azt, ki mennyire tudja megközelíteni a teljes hulladékmentességet. De igazából nem is az számít, hogy ki mennyi szemetet termel. Az a legfontosabb, hogy megértsük a vásárlóerőnk természetre gyakorolt hatását, és ennek megfelelően cselekedjünk. A lehetőségeihez mérten mindenki képes változásokat bevezetni a saját életében, és a fenntarthatóság felé tett minden apró lépés pozitívan hat majd a bolygónkra és társadalmunkra.