A "gyakorlati filozófia" sosem tolakodó. Nem avatkozik bele az élet konfliktusaiba, nem ad utasításokat ezek megoldására - nem parancsok vagy tilalmak kódexe, ahogy a jog. Az emberben ott munkáló teremtő erőhöz fordul, felhívva arra, hogy az új szituációkban újra és újra érzékelje, látnokian sejtse meg mintegy, hogy itt és most minek kell végbemennie.

Kapcsolódó idézetek

1. A filozófia tenni tanít, nem beszélni, s arra késztet, hogy mindenki a maga törvénye szerint éljen, hogy élete ne mondjon ellent nyilatkozatainak vagy magának az életnek, hogy minden cselekedete egy színezetû legyen. (...) Mi a bölcsesség? Mindig ugyanazt akarni és ugyanazt nem akarni. Lucius Annaeus Seneca
2. Filozófusnak lenni: ez nem csak annyit jelent, hogy fennkölt gondolataink vannak, vagy iskolát alapítunk, hanem azt, hogy úgy szeretjük a bölcsességet, hogy parancsa szerint egyszerûségben, függetlenségben, nagylelkûségben és bizalomban élünk. Filozófusnak lenni annyit jelent, hogy megoldjuk az életnek egynémely problémáját, nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban. Henry David Thoreau
3. A gyakorlatiasság nem mindig jelent értelmes cselekedeteket.
4. Nem teszünk mást, mint reagálunk, cselekszünk, aztán újra reagálunk és újra cselekszünk (és soha nem cselekszünk megelőző jelleggel). A gond az, hogy az információhoz nem társul útmutatás, amely megmondaná, hogyan kell cselekedni. A valóság nem mondja meg, miként viselkedjünk. A főnevek nem diktálják az igét. Beau Lotto
5. Az ember - filozófiai értelemben vett - szabadságában semmiképpen sem hiszek. Az ember nemcsak külső hatások kényszere alatt, hanem belső szükségszerûségek hatására is cselekszik. Albert Einstein
6. A kérdések és nem a válaszok a fontosak, mert a válaszok sohasem teljesek, mindig behatárolják őket a fizikai érzékeink. És soha nem teljesen igazak, mert az isteni titkokra adott emberi "válaszokat" mindig átszínezi az adott kultúra, társadalom, célszerûség, előítélet; a kapzsiság és a többi halálos bûn. Mindezek ellenére azonban az embereknek hinniük kell. A szemmel láthatatlan dolgokba vetett hit az, ami táplálja a kreativitásunkat, sarkall minket olyan teljesítményekre, amiket nem lehet természetes jelenségekkel megmagyarázni, és az teszi lehetővé, hogy meghaladjuk a fizikai világunk határait.
7. Vigyázz arra, hogy soha ne kapkodj, s munkádban, a társaséletben, igen, a köznapi cselekedetekben is engedelmeskedj a tények és helyzetek szigorú következetességének. (...) Van egyfajta kézügyesség az emberi feladatok alján; ezt nem árt megtanulni. Ha megfogsz valamit; fogd két kézzel és erősen, ha elengedsz valamit, engedd el tudatosan és minden következménnyel, ha szólsz, álljon szavad az időben, mint a kő, ha örülsz valaminek, örülj fenntartás nélkül. Márai Sándor
8. A háromszög megengedi, hogy a matematikus konstruáljon és bizonyítson, a háromszög puszta térbeli képzet marad, nem fejlődik továbbivá. (...) Ezzel szemben az eleven gondolatvilág konkrét kifejezésében, amilyen a jog, az állam, a természet, az egész filozófia, itt magát az objektumot fejlődésében kell meglesni; nem szabad önkényes felosztásokat bevinni. Karl Marx
9. A tudományos érvek mögött valamilyen gyakorlati tény, tapasztalat, megfigyelés, kísérlet kell álljon. Gyakorlati bizonyíték nélkül a filozófia nem egyéb, mint az emberi elme sikamlós és csapodár szórakozása. Csányi Vilmos
10. A világhoz nem alkalmazkodni kell, hanem csinálni, nem újrarendezgetni azt, ami már megvan benne, hanem hozzáadni mindig. Ottlik Géza