A háromszög megengedi, hogy a matematikus konstruáljon és bizonyítson, a háromszög puszta térbeli képzet marad, nem fejlődik továbbivá. (...) Ezzel szemben az eleven gondolatvilág konkrét kifejezésében, amilyen a jog, az állam, a természet, az egész filozófia, itt magát az objektumot fejlődésében kell meglesni; nem szabad önkényes felosztásokat bevinni.

Kapcsolódó idézetek

1. A matematika nem sztatikus, zárt, hanem élő, fejlődő valami; bárhogyan próbáljuk zárt formába merevíteni, talál magának rést: elevenen robban ki belőle. Péter Rózsa
2. A matematika nem az, hogy képleteket bemagolunk és alkalmazunk. Nem attól leszek a matematikához értő ember, hogy fejből tudom a másodfokú egyenlet megoldóképletét. Ezt a szemléletet nagyon jó lenne letörni, hogy a matematika tanulása ne egy mechanikus dolog legyen, hanem az, hogy gondolkozom, aktív cselekvője vagyok annak, ami történik, nem egy szolgaszerû végrehajtója az elmondott dolgoknak. (...) Gondolkozni örömet okoz. Az egy jó érzés, amikor én jövök rá valamire, sokkal jobb, mint amikor a tanár megmondja.
3. A természetfilozófia ebben a hatalmas könyvben van megírva, amely örökösen kinyitva hever a szemünk előtt, mondom, az univerzum az, ám meg nem érthetjük, ha előbb nem tanuljuk meg érteni a nyelvét, és nem ismerjük meg a betûket, amelyekkel írva van. A matematika nyelvén van írva, az írásjelek pedig háromszögek, körök és más geometriai alakzatok, mely eszközök nélkül emberi nyelven lehetetlen bármit is megértenünk, ezek nélkül olyan, akárha hasztalanul bolyonganánk egy sötét labirintusban. Galileo Galilei
4. A természetfilozófia ebben a hatalmas könyvben van megírva, amely örökösen kinyitva hever a szemünk előtt, mondom, az univerzum az, ám meg nem érthetjük, ha előbb nem tanuljuk meg érteni a nyelvét, és nem ismerjük meg a betûket, amelyekkel írva van. A matematika nyelvén van írva, az írásjelek pedig háromszögek, körök és más geometriai alakzatok, mely eszközök nélkül emberi nyelven lehetetlen bármit is megértenünk, ezek nélkül olyan, akárha hasztalanul bolyonganánk egy sötét labirintusban. Galileo Galilei
5. A világ filozófiai alapú leírása korábban az egyetlen lehetőség volt arra, hogy állításokat fogalmazzunk meg annak mûködésére vonatkozóan. Ma a filozófia inspirálhat, kijelölheti a gondolkodás kereteit, megadhatja a bizonyítás kritériumait, de nem helyettesítheti a kísérleteket és a megfigyeléseket. Boldogkői Zsolt
6. Nem túl értelmes dolog, ha egy négyszögletes ék azt képzeli magáról, hogy illik egy kerek lyukba. Tanulmányozd ezért önmagadat! Tényként fogadd el, amit tapasztalsz! De nem megváltoztathatatlan tényként, hanem olyan alapként, amelyre építhetsz, mert reálisan létező, nem pedig illúziókból összetákolt valami. Alexander Oakwood
7. Ahhoz (...) hogy valaki a matematika alkalmazása terén ne csak megismételje azt, amit már többé-kevésbé hasonló körülmények között mások megcsináltak, hanem a matematikát alkotó módon alkalmazza olyan célokra, melyekre előtte mások még nem használták, ahhoz neki magának alkotó matematikusnak kell lennie. Megfordítva: az alkalmazásokkal való foglalkozás az elméleti matematikai kutatásnak is ösztönzést adhat és irányt mutathat.
8. Az a tevékenység, amelyet az ember mint gondolkodó lény fejt ki, nem pusztán szubjektív, hanem olyan, amely sem nem szubjektív, sem nem objektív, amely tehát e két fogalmon túlemelkedik. Nem mondhatom azt, hogy individuális szubjektumom gondolkodik, mert ez csak a gondolkodás jóvoltából létezik. Rudolf Steiner
9. A matematikus nem indulhat ki abból, hogy amit éppen csinál, vajon mire lesz jó. A matematikus csak abból indulhat ki, hogy valami szépet, valami fontosat, lényegeset akar csinálni. Alexits György
10. A logika ugyan erős és nélkülözhetetlen eszköze az emberi gondolkodásnak, de nem tud mindent megoldani. A világ komplexitása időnként szükségessé teszi egyéb gondolkodási eszközök bevetését is, olyanokét, amelyek nem a tiszta rációra, hanem inkább érzésekre, képzetekre alapulnak. Mérő László