A gyerekkor mágiáját szertefoszlatja azoknak az embereknek a banalitása, akik harminc év után újra fel akarják venni veled FB-on a kapcsolatot.

Kapcsolódó idézetek

1. A gyermekkor kegyelme egyszer csak elszáll. A ráeszmélés fájhat.
2. Szeretném visszakapni a gyerekkoromat. Tudom, hogy ezt a kérésemet senki nem fogja teljesíteni, de ha nagyon igyekszem, talán legalább az emlékével meg tudom ajándékozni magamat. Robert Fulghum
3. Mit tesz például a Facebook? Megadja a kapcsolódás illúzióját, miközben a személyesség hiánya és a fizikai távolság miatt mégis biztonságban érezhetjük magunkat. Valójában persze a szemünk előtt nő fel a lehető legmagányosabb generáció. A digitális világ csak tovább rombolja a sérült kapcsolati képességünket, pont azt, ami az embert igazán emberré teszi.
4. A gyerekkori emlékeket az ember félreteszi, mert nem tud velük mit kezdeni. Bereményi Géza
5. A gyerekkori esküket a felnőttek könnyelmûen megtörik. Nora Roberts
6. Nagyon furcsa az, amikor valaki még negyvenévesen is a gyerekkorával takarózik vagy azzal menti ki az aktuális hiányosságait. Kovács András Péter
7. Az ifjúkor szokásai nagy erővel térnek vissza az ember öregségében. Honoré de Balzac
8. Furcsa, nem? Amikor kicsi vagy, nagy akarsz lenni, később meg visszakívánkozol a gyerekkorba. Lauren Oliver
9. Az ember megrendül, ha belenéz fiatalkori önmaga szemébe, és látja magát annak, aki egykor volt – buta, hiszékeny gyereknek. Nem hiszem, hogy bárki is emlékszik rá, milyen volt kisgyerekkorában. A felnőttek azt hiszik, emlékeznek rá, pedig nem. A fényképek és a videofelvételek nem tudják megragadni, ki vagy valójában, sem életre kelteni azt a személyt, aki valaha voltál. Ahhoz, hogy ezt megtehesd, vissza kell menned a múltba. Darren Shan
10. Állítólag egy gyerek sokkal közelebb hozza egymáshoz a szülőket. Nos, igen is, meg nem is. Sok szempontból mindentől megfoszt, ami korábban összekötött minket, és arra sarkall, hogy magunkba nézzünk, és meglássuk, milyen valójában a kapcsolatunk. A beszélgetések tárgyilagosabbá, ügyintézés-jellegûvé váltak. Már nem kérdezzük meg, hogy telt a másik napja, inkább azt vitatjuk meg, ki menjen el a bölcsibe, ki fürdessen, ki vásároljon be. Minden a gyerek körül forog, csak arról beszélünk. A piacon bolyongó napokat, a spontán ivászatokat gyerekbarát szórakozási lehetőségek váltották fel. És az ember eltûnődik: korábban miről beszélgettünk?