Ugrás a tartalomra
A hétköznapok nem arra vannak kitalálva, hogy az ember az üdvösségen vagy az évek értelmén gondolkodjék, még a papok is bevallják, hogy aki folyton felszegett fejjel jár, előbb-utóbb megbicsaklott lábbal gödörbe zuhan.
Kapcsolódó idézetek
-
Nem arra van kitalálva az ember, hogy folyton elviselje a hétköznapokat.
Kőrösi Zoltán
-
Tudják, hogy az előre elkészített terv ritkán alkalmazkodik az eseményekhez. Az eshetőségeken nem tudnak úgy úrrá lenni, hogy kényük-kedvük szerint bánjanak velük. Nem állapodhatunk meg előre a sorssal. A holnap szófogadatlan. A véletlennek nincs fegyelme. Ezért lesik ők a véletlent, és hosszas bevezetés nélkül, rögtön melléje szegődnek. Nincs tervük, vázlatuk, mintájuk, nem kész öltözetben lépnek a váratlan elé. Fejest ugranak a sötétbe.
Victor Hugo
-
Az élet nem jön rendbe, mert nem olyan, mint a csöpögő csap,
hogy kiszáll a szerelő, zseblámpával aláhajol, és megcsinálja.
Hogyha sokáig nem vagy itt, észrevétlenül elfolyik csak:
lejön a kóc, a szigszalag, és minden rohad a kő alatt, hiába.
Tóth Krisztina
-
Az élet nem arra való, hogy mindig jól járjunk. Az életbe bele kell férnie kudarcoknak, vereségeknek, újrakezdéseknek is. Ez kifejleszt bennünk olyan tulajdonságokat, lehetőségeket, megismeréseket, amelyek a mindig párnázott úton rejtve maradnának.
Popper Péter
-
Egyvalami azért furcsa: ahogyan hosszabbodnak a napok, egyre rövidebbnek tûnik az élet. Ellentmondás ugyan, de így van. És most kérdem én magától: mit csinálnak az emberek, hogy meghosszabbítsák az életet és lerövidítsék a napokat? Beszélnek. Beszélnek, fecsegnek, hablatyolnak és karattyolnak, gyakorlatilag megállás nélkül. És amikor azt hinnéd néha, hogy most végre nyugi van, teszem azt, a templomban, vagy pláne: a temetőben - hát tessék! -, már megint elkezdi jártatni valaki a beszélőkéjét! Alighanem fönn a mennyben vagy lenn a föld alatt is így lesz: valaki mindig pofázik. De mondok én magának még valamit: az egészből, amit az emberek egész nap összedumálnak, a nagyját rögtön a sutba dobhatjuk! Mert habár mindenki szövegel, gőzük sincs semmiről.
Robert Seethaler
-
Azért vagyunk itt a Földön, hogy lelkileg fejlődjünk. Ami sokszor nem könnyû, sőt nagyon fájdalmas, de ez a lényege a történetünknek. De közben meg kell tanulni otthonosan mozogni a fizikai világban is. Az sem jó, ha valaki földhöz ragadt, és csak azt hiszi, amit lát, aminek szaga van, amit meg tud fogni, de azt sem tartom jónak, ha valaki elvarázsolt figura, egész nap csak álmodozik, bambul, és közben csetlik-botlik az anyagi világban.
-
Élnek emberek, akik életük tragédiájáért a teremtőt okolják, nem gondolkodnak el, talán azért történt, hogy kizökkentse őket az addigi életükből, és egy másik utat nyisson meg számukra.
J. J. Stalter
-
Ha rossz hangulatban vagy, reálisabbak az ítéleteid, nem fested a dolgokat rózsaszínûbbre, mint amilyenek. A derûs, optimista emberek mindig felfelé néznek, fütyörésznek, persze hogy nem veszik észre, ha gödör van az utcán. Ezzel szemben a rosszkedvû ember, aki leszegett fejjel közlekedik, soha nem lép bele a gödörbe.
Mérő László
-
Az emberek zöme, ha eltörik: törött marad. És ha veszít, nem tud a padlóról felállni. Ott marad. Nem is kell hozzá súlyos sorscsapás. Egy kis vesztés, egy közepes pofon, egyetlen csalódás elegendő, hogy egy életre föladja a küzdelmet. Mert nem ismeri lelke mélyét. Nem tudja, ki lakik benne, és milyen erős. Nincs hite élni.
Müller Péter
-
A gyáva csügged el, a törpe omlik le az élet terhe alatt. Nem ilyen vég, nem ilyen sors van a bátrak számára megírva.
Jókai Mór