A hiszékeny elme (...) abban leli a legnagyobb örömét, ha hihetetlen dolgokban hisz. Annál könnyebben hiszi el őket, minél hihetetlenebbek; de nem kelti fel az érdeklődését az, ami egyszerûen hozzáférhető, mert az ilyenekben akárki hihet.

Kapcsolódó idézetek

1. Kétségtelen, a hiszékenységnek is megvannak a maga nehézségei, akár a kételkedésnek. A megrögzött előítéletekben nehéz kételkedni, a csodálatosat meg nehéz elhinni. Megértjük tehát, ha a hiszékenyek egy része elszórakozik ezzel a képességével, megértjük a panaszaikat is, hogy míg ők elhisznek mindent, még a hihetetlent is, addig mi nagy kényelmesen csak azt hisszük el, amit tényekkel és érvekkel bebizonyítanak nekünk, de értelmetlen és teljesen zavaros, amikor a vallásos emberek ezen messze túlmennek és hiszékenységüket nyíltan és mereven erkölcsi létük alapjának teszik meg. A hiszékenységnek is lehetnek következményei, csakhogy ezek nem erkölcsiek. Lehet, hogy a hiszékeny embert becsapják, lehet, hogy kinevetik, lehet, hogy megsajnálják tudatlanságáért vagy kitüntetik hitbuzgóságáért, lehet, hogy tönkremegy, mert hiszékenyebb a szomszédjánál, lehet, hogy püspök lesz belőle, mert többet hisz el a vetélytársánál - de a hiszékenysége soha sem több mint erkölcsileg közömbös hajlam, öröklött vagy szerzett sajátság, vagy fogyatékosság, aminő a göndör haj, a jó hang, vagy akár a hasbeszélés képessége. Polányi Károly
2. Az ember a saját csoportja hiedelmeit minden különösebb logikai, racionális analízis nélkül könnyen elfogadja. Elfogadja még a lehető legegyszerûbb változatban is. Ez teszi lehetővé, hogy egy csoportban a mentálisan kevésbé fejlett tagok is képesek legyenek a csoportelképzelésekkel azonosulni. Csányi Vilmos
3. Akire kitartó intellektuális kíváncsiság jellemző, annak nem érdemes a vallásos magyarázatokat megismernie, minthogy azok csak hasonlóan érthetetlen rejtélyeket halmoznak az eredetiek tetejére. Mi adta Istennek az elmét, a szabad akaratot, a tudást, a jó és rossz megkülönböztetésének bizonyosságát? Hogyan tölti azokat bele a világegyetembe, amely, úgy tûnik, jól elvan a fizika törvényeivel? Hogyan veszi rá a kísérteties lelkeket, hogy kölcsönhatásba lépjenek a kemény anyagi világgal? És minden kérdés közül a legkellemetlenebb: ha a világ egy bölcs és kegyes tervnek megfelelően alakul, miért van annyi szenvedés? Steven Pinker
4. Egyeseket különösképp vonz az elérhetetlen. Õk rendszerint nem szakemberek: becsvágyuk és képzeletük elég erős ahhoz, hogy félresöpörje a kételyeket, amelyek az óvatosabbakat esetleg megrohannák. Legfőbb fegyverük a hit és az eltökéltség. Legjobb esetben különcnek tartják az ilyet, legrosszabb esetben őrültnek.
5. A titkok tevékenységre késztetik az emberi értelmet. (...) Az értelem mégis olyan furcsán alakul, hogy gyakran kielégíti a kész gondolat, az igazság látszata, még ha az nem is szilárd, ha számtalan kétség és következetlenség szakadéka tátong is benne.
6. Az emberek sokkal inkább hajlamosak elhinni magukról, hogy képesek valamire, ha ismernek valakit, aki már megtette ugyanazt. A lehetetlen ekkor hirtelen lehetségessé válik, mi több, elérhetővé.
7. Nincsen azonban semmi olyan könnyû, mit először Csak nehezen hihetőnek nem képzelne az elme, És sem olyan nagy vagy bámulni való nem akad, hogy Apródonként meg nem szûnne csodálni akárki. Titus Lucretius Carus
8. A misztikus elégedetten sütkérezik a csodában és örömét leli a rejtélyben, amit nem arra "szántak", hogy megértsük. Ugyanezt a bámulatot érzi a tudós, ez azonban nem elandalítja, hanem nyugtalanítja; felismeri a mély értelmû rejtélyt, majd hozzáteszi: "De már dolgozunk rajta!" Richard Dawkins
9. Az emberi elme különböző hiedelemrendszereket tud a fejében egymás mellett tartani. Ez egy nagyon jellegzetes dolog, de erre az emberek általában nem ébrednek rá. Tehát egyidejûleg, egymással nem kommunikáló, kicsi, kompakt rendszerekben tud az ember gondolkodni, és ez nem zavarja. Csányi Vilmos
10. A felnőttek (...) azt hiszik, már mindent tudnak. Felnőnek, könnyen felejtenek, és ahelyett, hogy nyitottak lennének és fejlődnének, inkább megválasztják, hogy miben higgyenek, és miben ne. De az ilyen dolgokat nem lehet megválasztani: az ember vagy hisz, vagy nem. (...) Cinikusabbak, elvesztik a hitüket, és csak azokat a dolgokat akarják tudni, ami a napi életüket segíti. A többi nem érdekli őket. (...) Pedig a többi teszi az életet. Cecelia Ahern