Ugrás a tartalomra
A hosszú házasságok olykor válságba kerülnek. Van, ahol viharos gyorsasággal lefut egy krízis, ami után szétválás vagy jobb esetben egy jó újrakezdés indulhat. De rengeteg olyan házaspár él a földön, akik együtt morzsolják a napjaikat, vezeti őket a robotpilóta, és látszólag mindent elrendez a rutin. Rutin a cselekvésekben, a napi feladatokban, az érzelmekben és főleg a kettejük közötti interakciókban. A boldogtalanság észrevétlen útitárssá válik, mintha a felek közös motivációja lenne, hogy akkor "rendben, legyen így". Ez lesz a mi életünk.
Kapcsolódó idézetek
-
Az életünk nagy része arról szól, hogy társat keresünk, valaki mással együtt találjuk meg a boldogságot. Ha ez a kapcsolat eltûnik, kirepülnek a gyerekek, meghal a házastárs, akkor ott találhat minket a hirtelen helyzet, hogy egyedül vagyunk, és fogalmunk sincs, hogy kell egyedül lenni.
Buda László
-
A szerelem átalakul, másvalami lesz belőle, biztonság, bizalom, de a hétköznapok is benne vannak, számlák, szokások, rigolyák, az embernek ezt is meg kell tanulnia elfogadni. Azok a párok, akik életük végéig együtt vannak... az ő életük sem egy folyamatos nászút.
-
Boldogtalanul is lehet mûködtetni egy házasságot mint rendszert: ki viszi a gyereket óvodába, mikor megyünk a nagymamához, mikor ki segít leckét írni, és az egyéb operatív teendőket is össze lehet hangolni. A kérdés mindig az, hogy érdemes-e így élni, egymás mellett, családi menedzserként vagy asszisztensként, elfeledve azt, hogy a családon belül ott van az a nő és az a férfi, akik azért jutottak el idáig, mert valaha vonzódtak egymáshoz, szerelmesek voltak, élvezték a kettesben együtt töltött perceket, napokat.
-
Egy párkapcsolat olykor zûrös, és mindkét fél el van veszve benne. Néha együtt harcolunk, néha egyedül, és néha egymás ellen. Ez van.
-
Egy költői hasonlat szerint: a házasság közös repülés a jövő felé. Ha azonban a felek harmonikus életet akarnak: külön gépeken repülnek...
-
Szeretjük a gyors, egyszerû megoldásokat, azokat, amelyek belátható időn belül hoznak eredményt, amelyekért semmit sem kell tennünk azok után, hogy elértük őket, amelyek ezután már változatlanul léteznek tovább. Az emberi kapcsolatok - és különösen a párkapcsolatok - azonban nem ilyenek. Nagyon nem. A kapcsolatok sokszor zavarosak, bonyolultak, nehezen érthetők.
-
A házasságok a földön köttetnek és bomlanak fel, sok esetben mindkét fél hibájából. A házastársaknak illik megismerni, megszokni, kijavítani, átnevelni és újra és újra megszeretni egymást.
Tar Károly
-
Mindennek oka van, és aminek be kell következnie, az meg fog történni. Lehet, hogy nagyon sokat kell rá várni. Ezért sokan nem is képesek kivárni, és beleragadnak számukra méltatlan kapcsolatokba, amely nem szerelem, inkább csak együtt haladás az élet útján. Ilyenkor gyakran csak áltatják magukat és egymást az emberek, és azt hiszik, jól megvannak egymással - pedig lehet, hogy nem is igazán boldogok. Ha nem félnének újrakezdeni a keresgélést, vagy legalább megtalálni az okát annak, hogy miért nem tökéletes a kapcsolatuk és javítani rajta, sokkal inkább kiteljesedhetne az életük.
-
Mi van, ha rájövünk, nem mûködik a dolog közöttünk? Mégis kitartunk egymás mellett és elfogadjuk, hogy veszekszünk (...), de nem tudunk egymás nélkül élni. S így éljük le az életünket, boldogtalanul. Mégis boldogan, mert együtt vagyunk.
-
A házasság olyan, mint egy hosszú beszélgetés, amelyet viták tarkítanak. Két ember egyre inkább módosítja a nézeteit, hogy azok egymáshoz illeszkedjenek, és az idők során, harsonaszó nélkül, a gondolat újabb világaiba vezetik egymást.
Robert Louis Stevenson