Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

A járványügyi válaszadás soha nem mentes a politikai kalkulációktól. Mindig is a "lehetségesnek" az adott politikai rendszer közegében megvont/megvonható határai között megy végbe.

🔮 Jövőkép 📖 Novella
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. A járvány átpolitizálása a világ szinte minden országának belpolitikájában bekövetkezett valamilyen mértékben. Egy járvány ugyanis a természetéből adódóan komplex kihívás, amely érdekeket ütköztet. Az átpolitizálódás olyannyira elkerülhetetlen, hogy érdemes inkább úgy fogalmazni: az átpolitizáltság adott. Az egyes járványügyi és egyéb intézkedésekről szóló vitákban magától értetődően van jelen a saját elképzeléseit védő, az ellenzéktől tiszteletteljes csöndet elváró kormányzat és a kritizáló, olykor minden egyes tüsszentésért a kormányzatot hibáztató ellenzék konfliktusa.
  2. Nem létezik eleve elrendelt külpolitika. A külpolitikát emberek alakítják. Minden áldott nap. Végső soron mindig a választásról van szó. Választásról jó és rossz között. Választásról az együttmûködés és a konfliktus között. Választásról a szabadság és az elnyomás között. Alexander Stubb
  3. Azt várjuk az orvostudománytól, hogy egy rendezett, kiszámítható, tudományos elmélet és gyakorlat szerint mûködjön. De nem mindig az. Az orvoslás olyan vállalkozás, melyben az állandóan változó ismeretek, a bizonytalan információk és a gyarló emberek döntései is jelen vannak. Atul Gawande
  4. Mindig lesznek menthetetlenek, akiket semmilyen józan érv nem téríthet el a saját meggyőződésüktől. A plurális demokrácia és a szabadság ára azonban többek között az, hogy velük is egy társadalomban kell élnünk, miközben azért kell dolgoznunk, hogy káros nézeteikkel ne fertőzhessenek meg másokat.
  5. A járványhelyzet kihozta az összes gondolkodási, érvelési hibát az emberekből egyéni és közösségi szinten, aminek nem lett volna szabad megtörténnie egy egészségesen mûködő 21. századi társadalomban. Az addig rendben van, hogy az információ hiánya fontos eleme lehet a téves álláspontok kialakulásának, de láthatóan a helyes információk megléte és hozzáférhetősége nem garancia a megfelelő gondolkodásra. Sőt, a helyes információkat és az arra épülő érvelést egyszerûen lemossa a prekoncepciókra, gondolkodási és érvelési hibákra épülő narratíva. Egyszerûen az az üzenet győz, ami egyszerûbb és az adott személynek érzelmileg (!) jobban megfogható.
  6. A Covid valójában a jövő járványaira figyelmeztet, arra, hogy a probléma sokkal összetettebb, mint valaha gondoltuk. Fel kell készülnünk az esetleges következő járványokra. Például úgy, hogy elkezdünk olyan politikai vezetőket választani, akik számára nem csupán saját újraválasztásuk a fontos, nem csak rövid távra készítenek terveket, és nem csak politikai szövegként használják, hogy a fiainknak meg az unokáinknak legyen meg minden, ami nekünk is van, hanem valóban ebbe az irányba mennek. Tudom, ez idealizmus, és sejtem, hogy nehezen kivitelezhető, de a fennmaradásunk függ ettől. Kemenesi Gábor
  7. Mindig az van, hogy valaki akar, és valaki ad, de nehéz eldönteni, hogy ki mit akar, és ki mit ad. Még akkor is, ha minden jól megy. Bret Easton Ellis
  8. A tudományban mindig minden a "küszöbön áll". Csak éppen nem tudunk átlépni rajta (persze, néha keresztülesünk).
  9. Mindig mérlegelnem kell a döntéseknél, hogy amit teszek, milyen kockázatokat jelent másoknak. Ritkán dönthetek csak a magam nevében, amikor egy olyan rendszerbe vagyok belekényszerítve, ahol a döntésemnek másokra nézve is vannak következményei. Tóth Krisztina
  10. A járvány "demokratikus", abban az értelemben, hogy a vírus nem válogat az áldozatokban: kortól és fizikai állapottól függetlenül bárki a célpontja lehet. Keveseket öl meg, de mindenkit megrettent, noha a jómódúak sokkal jobban meg tudják szervezni a védekezésüket. A betegeket, a szegényeket, a veszélyeztetett munkahelyeken dolgozókat és az idősebbeket a járvány jobban sújtja. Többek között azokat az orvosokat, nővéreket és tanítókat, akik munkáját a társadalom kevésbé ismeri el. Mindazok, akik az átlagnál amúgy is védtelenebbek és kiszolgáltatottabbak, a járvány végén még rosszabb helyzetbe kerülnek. Õket sújtják leginkább a járvány gazdasági hatásai, amelyek széles skálán mozoghatnak a munkanélküliségtől az éhezésig. Az állami újraelosztási politika változásaiban mérhető ilyenkor a társadalmi szolidaritás. Ilyenkor derül ki, hogy az adott közösség számára mit ér egy ember élete. Bozóki András
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat