A jelen börtönében gondolj arra, Ha ajtót rajzolsz a falra, kiléphetsz rajta.

Kapcsolódó idézetek

1. A múlttal érintkezve, ha emlékezünk valamire, vagy valakire, a jelen múlttá válik: egy zárt szoba, ahonnan kimenni nem lehet, noha mindig az ajtóban állunk. Dobai Péter
2. Rajzolj nekem egy házat, pontosan, amilyet akartam, Aztán radírozd ki azonnal, hogyha majd meghaltam. Hogyha a világon már semmiért nem lesz majd itt lenni, Ha a házba, amit te rajzoltál, már te sem tudsz bejönni.
3. Börtönödből kilátva Látod meg börtönödet. Harcos Gergely
4. Látsz egy ajtót és be akarsz lépni rajta, hogy magad mögött hagyd. Megteszed, de visszavisz ahhoz a perchez, és megint meglátod az ajtót, és tudod, hogy úgysem fog sikerülni, de bízol benne. Így hát megint belépsz rajta, és minden alkalommal visszatérsz ahhoz a szörnyû perchez. És folyton újraéled, így inkább nem nyitod ki többet az ajtót. És tétlenül vársz. De biztosíthatlak: az egyik ajtó kivezet, barátom.
5. Hagyd nyitva az ajtót, hadd lássak egy kis fényt, egy cseppnyi világosságot, kis jelét annak, hogy vagytok, maradékát annak, hogy voltam. Tadeusz Konwicki
6. Ha kidobnak egy ajtón, nem elég visszamászni az ablakon, vágni kell a falon egy másik ajtót.
7. Ha a lelked kopogtat az ajtón, akkor engedd be.
8. Ha azonban az ember keresztültört mindennapi körülményei papírfalán, azokon a képzeletbeli falakon, melyek legtöbbünket bebörtönöznek a bölcsőtől a sírig, akkor mindenesetre tesz egy felfedezést: ha a világ úgy, amint van, nem tetszik neked, megváltoztathatod. Határozd el, hogy mindenáron meg fogod változtatni és akkor meg is tudod változtatni. Megváltoztathatod rossz és haszontalan irányban, de éppúgy teheted jobbá, kényelmesebbé vagy legrosszabb esetben legalább sokkal érdekesebbé. Herbert George Wells
9. Ha a lehetőség nem kopogtat be hozzád, csinálj magadnak egy ajtót. Milton Berle
10. Ha felébredek, és egy börtönben találom magam, de észreveszem a nyitott ajtót, akkor nem kell tökölni azon, hogyan kerültem oda. Azonnal ki kell sétálni onnan, és kész. Szerintem, ha bármi rosszat teszünk, lopunk, hazudunk, megcsaljuk az embereket, de elhatározzuk, hogy ezt többé nem tesszük, akkor a világ és az istenek is azonnal megbocsátanak. Feldmár András