Ugrás a tartalomra
A kedvencem a hiányoztálpuszi
az olyan ajkad az enyémre
és nem nyálas és nem múlik
a lábunk remegése.
Kapcsolódó idézetek
-
Szeretem ujjad karcsuságait,
Szeretem a szemöldöd aggodalmát,
Szeretem, ha szólsz, küzködő szavad,
Szeretem ajkad fájdalmas nyugalmát,
Ignotus
-
Nem múlik. Egyszerûen nem múlik, bármit is tettél vagy mondtál, nem múlik el, nem tudom leállítani. A kezem önkéntelenül is nyúlna feléd, a lelkem ösztönösen hozzád kívánkozik. Olyan, mintha megszûnnék létezni.
Õrülten hiányzol, és nem tudok ellene tenni, nem tudom, mi ez a dolog, de képtelen vagyok leállítani. Vagy nevezzük a nevén, ez a romlott szerelem. Nem tudom kiölni magamból.
-
Szelíd a szája. Szeretem. Kell ez a szelíd szája, kell az akadozó lehelete, kell a bőrének melege, kell a lassú remegése, kell a kerek térde, hogy a térdemnek feszüljön, kell a gyöngyvirágpára a nyaka forró hajlatából, kell az ártatlan keze, megoldozni a nyakkendőmet, bebújni két gomb között az ingem alá, kell a mohó másik keze, rásimogatni a tenyerem az érzékeny csípőjére, kell ez a lány énnekem, kell, ha csak szeretőnek, nem többnek, hát szeretőnek.
Szilvási Lajos
-
Ó, kedvesem! Ajkamat érintse a bor, mi ajkaid! Hangod örök ámulatba ejtsen, szívemben reményt ébresszen! Mert a te hangod szebben dalol, mint csalogányok minden éneke. Lelkemben boldogság gyúl, szerelmünk új hajnalra ébred.
-
Benne vagy minden porcikámban,
Az álmom mind belőled él,
Mégse félek, hogy eszem elhagy -
Hát te se félj.
Ignotus
-
Anyám, figyelj rám, itt vagyok,
s dalod nélkül nem alhatok.
Dúdold szememre álmaim:
sárkányt, vitézt, s kedvenc fagyim.
-
Nem szó, zene, vagy rím kell nekem, nem megszokás, vagy akár a legjobb felolvasás is,
Csak a duruzsolást szeretem, kagylóként zümmögő hangodat.
Walt Whitman
-
Csókkal borítván lábaid nyomát,
Csak így imádlak szótlanul tovább,
Körülfog titkolt szerelmem remegve,
Mint a liliomot a gyászos este.
Farkas Imre
-
Egy vagyok a legtisztább dolgokkal
szûz hóval hintem be lábad nyomát
hogy a fájdalmas emlékek
ne találjanak el hozzád
és a Tó felől hirtelen támadó széllel
felöklelem a jókedved ellen
hadba verődő híreket
mert amikor mosolyod tengerén
megbízhatóan ring ajkad bárkája
még jobban szeretlek.
Pethes Mária
-
Nélküled annyira más,
úgy imádom, feldob a változás,
Szaladj még, zavarni nincs pofám,
bármit megadnék, csak ne nézz vissza rám.
Children of Distance