A képzeletáramkör úgy van kialakítva, hogy a legminimálisabb ingerre is reagáljon. A könyvek alapvetően huszonhat fonetikai jelből, tíz számjegyből és körülbelül nyolc írásjelből állnak - az emberek pedig megnézik ezeket, és látják maguk előtt a Vezúv kitörését vagy a waterloo-i csatát.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha jól belegondolsz, el kell ismerned, hogy a világ minden története alapjában véve csupán néhány betûből áll. A betûk mindig ugyanazok, csak az összeállításuk változik. A betûkből szavak állnak elő, a szavakból mondatok, a mondatokból fejezetek, és a fejezetekből történetek. Michael Ende
2. A könyvnek az a jó, ha olvassák. A könyv olyan jelekből áll, amelyek további jelekről szólnak, azok a jelek pedig a dolgokról beszélnek. Ha szem nem olvassa, a könyv jeleiből nem lesznek fogalmak, vagyis a könyv néma. Umberto Eco
3. A könyvekben igazából nincs más, csak szavak. Érthető, szépen fûzött, izgalmas, értelmes, érzelmes szavak. Szavakból fakadó képek, képekből táplálkozó hangulatok, hangulatok talaján nőtt érzelmek, érzelmeken átszûrt tanulság. Tóth Gábor Ákos
4. A történetek, akár az emberek, pillangók, tojások, emberi szívek és álmok, szintén törékeny holmik, nem erősebb és tartósabb az anyaguk, mint huszonhat betû és egy marék jel. Vagy elmesélve csupán szavak a levegőben, hangot kapott ötletek. Neil Gaiman
5. A borzalom olvasása végül ugyanolyan adrenalinömlésre vezet, mint a borzalom maga. A könyvvilág nem külön világ, folyékony a határvonal - a tintán keresztül folyik bele a mozgások képe. A képzelet maga sem varázsol újat - csak a meglevőt önti át egy szerényebb vagy kívánatosabb formába. Lénárd Sándor
6. A természetfilozófia ebben a hatalmas könyvben van megírva, amely örökösen kinyitva hever a szemünk előtt, mondom, az univerzum az, ám meg nem érthetjük, ha előbb nem tanuljuk meg érteni a nyelvét, és nem ismerjük meg a betûket, amelyekkel írva van. A matematika nyelvén van írva, az írásjelek pedig háromszögek, körök és más geometriai alakzatok, mely eszközök nélkül emberi nyelven lehetetlen bármit is megértenünk, ezek nélkül olyan, akárha hasztalanul bolyonganánk egy sötét labirintusban. Galileo Galilei
7. A természetfilozófia ebben a hatalmas könyvben van megírva, amely örökösen kinyitva hever a szemünk előtt, mondom, az univerzum az, ám meg nem érthetjük, ha előbb nem tanuljuk meg érteni a nyelvét, és nem ismerjük meg a betûket, amelyekkel írva van. A matematika nyelvén van írva, az írásjelek pedig háromszögek, körök és más geometriai alakzatok, mely eszközök nélkül emberi nyelven lehetetlen bármit is megértenünk, ezek nélkül olyan, akárha hasztalanul bolyonganánk egy sötét labirintusban. Galileo Galilei
8. Az ember sok ezer könyvet olvas, legnagyobb részüket egy hét alatt elfelejti. Az ember életében sok ezer festményt, zenemûvet, szobrot és tájat lát és hall, és van tíz-húsz-harminc, amely hosszú ideig kíséri, mint a barát vagy a kedves. Az ember életében csak egész kevés olyan gondolatot talál, amelytől sohasem válik meg. A sok ezer könyv mindennapi táplálék, amely azzal, hogy egy bizonyos ideig örömet nyújtott, feladatát elvégezte. Az a tíz-húsz-harminc kép, vagy zenemû vagy vers, amely az embert hosszú ideig kíséri, meghitt élettárs. Hamvas Béla
9. A könyvek fejezetekre tagolódnak, hogy jól elkülönüljenek egymástól az időszakok, hogy jelezzék, az idő múlik, a helyzet változik, sőt, az egyes részeknek olykor még ígéretes címük is van, mint a festményeknek. Csakhogy az életben semmi sincs, se cím, se felirat, se jelzőtábla, semmi nem figyelmeztet rá, hogy vigyázat, veszély, gyakori földomlás vagy közelgő csalódás. Az életben egyedül vagyunk a jelmezünkkel, és nem számít, ha már egészen elrongyolódott. Delphine de Vigan
10. Minden írásról azt gondolom, hogy amit én leírtam, az a fele. A másik felét az olvasó teszi hozzá, mellérakja a saját élményeit, gondolatait, ilyen alapon ahányan elolvasnak egy könyvet, az annyiféle könyvvé válik. Vámos Miklós