A kert egy jól sikerült kompromisszum az ember és a környezete között, amelyben mindkét fél megtalálja a számítását. Ez a kompromisszum mégse tekinthető kőbe vésett szerződésnek, amelyhez mindkét fél feltétel nélkül tartaná magát. A természetet ugyanis nem kérdeztük meg: mi, kerttulajdonosok állítjuk fel a szabályokat. És lehetnek ezek bármilyen tisztességesek, a természet folyamatosan arra törekszik, hogy visszahódítsa a területeit.

Kapcsolódó idézetek

1. A kert a mi saját világunk, egy általunk teremtett és általunk ellenőrzött világ. Rendezett és harmonikus univerzum, szemben a rendezetlen és diszharmonikus külső világgal. A kert egyike annak a ritka pontnak az életünkben és az univerzumban, amelyeket valóban rendben és ellenőrzésünk alatt tudunk tartani. Hankiss Elemér
2. Minden kert a természeti erőforrások tárháza! Van víz, amelyet az égből kapunk, van talaj, amely befogadja és táplálja a növényeket, van biomassza, amely folyamatosan termékenyen tartja a talajt, és ott vannak az állatok, illetve a mikroorganizmusok is, amelyek ugyancsak hozzáteszik a magukét az egészhez. Igaz, ezeknek nem mindegyike áll folyamatosan rendelkezésre, és nem is okvetlenül abban a mennyiségben, amit elsőre gondolnánk, pláne nem a klímaváltozás idején. A dolog szépsége ugyanakkor, hogy rajtunk múlik, mennyire életképes, egészséges és fenntartható rendszerré áll össze a kertünk.
3. A kert védett enklávé, fallal vagy kerítéssel, illetve sövénnyel körülvett, zárt terület. Szentély, amelyben az idegen világ emberi világgá szelídült. A természetnek, illetve a külső világnak csak azokat az elemeit és lényeit engedjük be, azokat tûrjük meg benne, amelyekkel nem állunk hadilábon; amelyek kényelmünket szolgálják, és gyönyörködtetnek. Minden más élőlényt kizárunk belőle, vagy ha behatolnak, elpusztítunk. Hankiss Elemér
4. Fel tudjuk készíteni a kertünket a változásra. Ugyanis minél természetközelibb módon mûveljük, annál enyhébbek lesznek a hatások. A természet nagyszerûen fel van készülve a klímaváltozásra. Peter Wohlleben
5. Nem gondolom, hogy a kertészkedést a "gyorsabban, messzebbre, magasabbra" szemlélet szerint kellene megközelítenünk. Sokkal lényegesebbnek tartom, hogy a kertemben stabil, természetes egyensúly álljon be: legyen egészséges, és népesítse be növények és állatok minél sokszínûbb társasága, akik különösebb kényeztetés nélkül, maguktól teszik a dolgukat.
6. A stabil, egészséges kert valójában nem más, mint tökéletesen kiegyensúlyozott élő rendszer: minden kis fogaskeréknek megvan a maga feladata a nagy egészben, és mindegyik fogaskerék mûködése függ valamiképpen a többiétől. Jobb, ha nem szerelünk ki egyet sem.
7. Kertet építeni annyi, mint egy mások számára is látható, érzékelhető, élvezhető szép világot, egy kápráztató életegyüttest megteremteni. Aki kertet alkot, az szépséget, maradandóságot teremt.
8. A természet nem leuralható, nem alakítható át korlátlanul és következmények nélkül az ember igényei szerint. Az ökoszisztéma újra és újra jelezni fogja, hogy saját törvényszerûségei vannak. Zilahi Anna
9. Azért aggódunk a természetért, mert saját civilizációnkat féltjük, vagy azért, mert tisztában vagyunk vele, hogy társadalmunknak köszönhetően milyen mértékben károsítottuk meg a természetet? Hiszen nem mindegy, hogy a ránk bízott kertnek miként kívánunk kertészei lenni: saját érdekeinket továbbra is előtérbe helyezzük vele szemben, vagy egyenrangú, életadó társunknak tekintjük.
10. A természet bizonyos értelemben nem természetes, a nyugalom lehet éppenséggel fenyegető is. A természettel kölcsönhatásba kerülni, elfogadva ezt az ellentmondást, sok előkészületet és tapasztalatot igényel. Murakami Haruki