A kínaiak bármit megesznek, ami repül, kivéve a repülőgépet; bármit, aminek négy lába van, kivéve az asztalt; és bármit, ami úszik, kivéve a tengeralattjárót.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha már bevándorlók, legyenek kínaiak. A magyarok szeretik a kínaiakat. Enni adnak nekünk, ha kevés pénzért gyors ebédre, vacsorára vágyunk; bármikor kapunk náluk csípős levest, ha másnaposak vagyunk; olcsó árut kínálnak szûkölködő honfitársaink pénztárcájához szabva a diszkontjaikban; kimasszírozzák a hexensusszunkat, lenyírják a körmünket; és ki tudja, mit tartalmazó teakeveréket mixelnek, ha már nem jutottunk be a közgyógyellátásba. Mit ne szeressünk a kínaiakon? Szécsi Noémi
2. Az emberek mindent pusztítani akarnak. Én csak annyi halat fogok, amennyi nekem kell, s néha az uraságnak, ha följön. Aki akkor is pusztít, amikor nem éhes, vétkezik. Wass Albert
3. Látod ott azt a kínai kajáldát? Ott volt egyszer mindennek vége. Simon Márton
4. Az egészséges ember mindent ehet, de csak mérsékletesen. Béres József
5. Nincsenek halott dolgok, minden él (...). Nem csak az emberek, az állatok, a madarak. A fa is, a kő is, a bot is és mindenféle gép is. Csak ravaszkodnak, tettetik magukat, mintha nem élnének, de valójában mindent látnak, éreznek, és amikor csak akarnak, mindent saját kedvükre tesznek, nem pedig az ember óhaja szerint.
6. Akit minden emberi jogától megfosztanak, az állati szintre süllyed. Az éhező lop az éhezőtől. A túlélés lesz az egyetlen szempont, ami az embereket mozgatja. Philip Kerr
7. Mindig jobb is pálcikával, kis csipetekben enni, és nem mohón falni az ételt, ezért is Kínára alkalmazható a legjobban Darwin törvénye a túlélésről: ha nem tudod, hogyan kell pálcikával enni, hogyan kell a családi kondérból kiszedni vele a neked járó adagot, akkor éhezni fogsz. Jack Kerouac
8. Némelyek a fejükhöz kapnak, de csak a levegőt markolják.
9. Az ember csupán cső. Egyik végén berak magába dolgokat, melyek a másik végén megemésztve kijönnek. Werner Pieper
10. Utazol a repülőn. Fölnyúlsz, kiveszel egy szegecset. Mi történik? Valószínûleg semmi. A mögötted ülő is kiszed egyet. Semmi. A harmadik és a negyedik is. Egyszer csak lesz egy pont, egy utolsó szegecs, amikor már nem bírja a szerkezet, szétesik, lezuhan és mind meghaltok. Addig azonban viszonylag stabilnak látszik minden, mókás dolog szegecseket gyûjtögetni. Ilyenek az ökológiai rendszerek is. Nagy a tûrőképességük, sokat bírnak, de ha azt a bizonyos utolsó szegecset kivesszük, iszonyatosan gyors a szétesésük is. Onnantól az összeomlás visszafordíthatatlan. Mi, emberek jó ideje szedegetjük ki a szegecseket ebből a gépből, s azzal nyugtatjuk magunkat, hogy lám, csomóan kivettek előttünk is egyet-egyet, mégsem lett semmi baj.