Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

A költészet mágia, olyan tengerszem, melynek mélyét semmilyen eszközzel nem lehet feltárni. Valóságon kívüli világ, amely mégis része a valóságnak. Az emberiség egyik esélye.

Balázs F. Attila
🔮 Jövőkép 🌅 Nyugdíjba vonulás
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. A költészetben van egy pillanat, amikor az ember egy szempillantásra meglát egy másik világot. És azt is észreveszi ugyanakkor, hogy minden csupán árnyéka annak a másik, valódi világnak. Jaroslaw Iwaszkiewicz
  2. Nem szabad minden dolgot a költészet prizmáján át nézni. A költészet ama szellemes üveglencsék közül való, amelyek megnagyítják a tárgyak képét. Victor Hugo
  3. A szeretet mûvészet. Csodálatos képesség arra, hogy valaki kincseket hozzon elő a másikból és önmagából. Képesség arra, hogy az egység csodáját újrateremtsék, két élet harmóniáját megalkossák. Székely János (teológus)
  4. A költészet a lélek ünnepe. A szabadság végtelenje. Csoda és titok.
  5. A mûvészet az, ami valamiféle valóságot fejez ki. A mûvész képes arra, hogy benyúljon valamely, számunkra megközelíthetetlen világba (...), megragadjon valamit, azt ki is hozza onnan, és úgy tudja kifejezni, hogy én, a hallgató, olvasó, néző is megérezzem, hogy miről van szó. Vekerdy Tamás
  6. Vannak ésszel megmagyarázhatatlan dolgok. Ilyen a halál, a mágia és a végzet.
  7. A költészet a közember számára a szeme sarkából megpillantott egyszarvú - a megfoghatatlan váratlan villanása. Egy mûszaki ember számára csak a pragmatikus megoldások elméssége jelenti a költészetet. A funkció elsőbbsége a formával szemben. Ez nem optimizmus vagy pesszimizmus - a félig tele vagy félig üres pohár - kérdése. Egy mûszaki számára a pohár egyszerûen túl nagy. Noah Hawley
  8. A költészetet arra használjuk, ami elmondhatatlan. Horváth Viktor
  9. A költészet az egyetlen emberek által gyakorolt mesterség, amit nem kell és nem lehet sem tanulni, sem megtanulni. Nincs és sosem volt iskolája (legfeljebb a "történetírás", az "irodalomtörténet" kreált számára utólagos "iskolákat"). Ez a tanulatlanság és tanulhatatlanság lehet az emblémája. És ez az, ami (ily módon mûveletlen) mûvelőit - mindenféle távoltartások ellenére - összetartja. Valamint az, hogy mindenütt a világon (a mi általunk ismert világon) mindenütt létezik térben és időben, mindenkor és mindenütt. Valamint az, hogy nem csak tanultsága nincs, hanem eszközei sincsenek. Pontosítva: nem lehet tudni, miképp és hogyan keletkezik. Somlyó György
  10. A költészet (...) valami rettenetes személyes, mély és intim ügy, amit az ember nem ír, hanem él. Weiner Sennyey Tibor
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat