A költészetnek akkor van értelme, ha olyan területekre vezeti olvasóját, amely elképesztő, döbbenetes, felháborító, megrázó - egyszóval katartikus.

Kapcsolódó idézetek

1. Amikor a hatalom az arrogancia felé visz, a költészet emlékezteti az embert a korlátaira. Amikor a hatalom leszûkíti az ember érdeklődési körét, a költészet idézi fel számára a létezés gazdagságát és sokszínûségét. Amikor a hatalom megront, a költészet megtisztít. John Fitzgerald Kennedy
2. A költészet végzetes is lehet, mert aki teljesen megérti, nem mindig élvezheti veszélytelenül, csak érző lelkek tudják méltóképpen értékelni, ám éppen az erősen érző lelkeknek csak módjával ajánlatos ízlelgetniük. Jane Austen
3. A költészet ereje abban rejlik, hogy megmutatja az elmondhatatlant.
4. A költészet erőteljes érzelmek spontán kiáradása. William Wordsworth
5. A költészet (...) valami rettenetes személyes, mély és intim ügy, amit az ember nem ír, hanem él. Weiner Sennyey Tibor
6. A költészetet arra használjuk, ami elmondhatatlan. Horváth Viktor
7. A világot romantizálni kell. Így találjuk meg ismét az eredeti értelmét. Ha a közönségesnek magasabb értelmet, a megszokottnak titokzatos külsőt, az ismertnek az ismeretlen méltóságát, a végesnek a végtelen látszatát kölcsönzöm, romantizálom azt. Novalis
8. Sok emberi tapasztalat van, amelyek a nyelvünk határait feszegetik. (...) Többek között ezért létezik a költészet.
9. A költészet az, amikor egy érzelem megtalálta a gondolatot, és a gondolat megtalálta rá a szavakat. Robert Frost
10. Az irodalom feneketlen fölfordulás, a szívre mért kiheverhetetlen csapás, valami elementáris bátorság és bátorítás, és ugyanakkor mégis olyasvalami, mint a halálos betegség. Kertész Imre