Ugrás a tartalomra
A könnycsepp megtöri a fénylő múltat,
lelkem őrzi, de engedlek tovább.
Ma éjjel már nem akarok így gondolni rád,
nem akarok várni. Menj tovább!
Kapcsolódó idézetek
-
Tudom, mi bántja a szívedet,
Add nekem most a könnyedet,
Az álom lassan véget ér,
A remény mindig megmarad,
A lelkedben él,
S mi emlékszünk majd rád,
Ne félj!
-
Elhagyott engem. Megölte magában a múltat, és új életet kezdett. (...) Elment, és elvitte magával a lelkemet. Mindössze fájó ürességet hagyott bennem.
-
Menj és éld az életedet! Éld nélkülem, mert mi nem lehetünk együtt. Töltsd meg a szívedet szerelemmel valaki más iránt, valaki iránt, aki képes úgy szeretni, ahogy én sosem tudtalak. Ahogyan én sosem foglak.
-
Ne raktározd tovább a fájdalmat, engedd el, menj tovább, ne bénítsd magad olyan emlékképekkel, amik már soha nem történnek meg újra. Nyitottnak kell lenned az újra, mert másképp örökre benne ragadsz egy érzésben, ami, ha nem vigyázol, csak az őrületbe fog kergetni. Lépj túl rajta, nincs rá szükséged. Ha képtelen vagy rá, készülj fel a legrosszabbra: az utolsó boldogságcseppet is kicsavarja a szívedből, majd darabokra tépi, te meg semmit sem tudsz tenni ellene egészen addig, amíg meg nem érted, hogy a szeretet nem bánt, nem sebez, nem akar fájdalmat okozni. Ellenben támogat, fogja a kezedet, és erőt ad, hiszen nem fél melletted lenni.
Oravecz Nóra
-
A múlt már elmúlt, és nem hozhatod vissza. Az életet most kell élni, ha élni akar az ember.
-
Nincs már semmi, ami gátol,
Szemeimben tûz ég-lángol!
Tudom miért, s merre menjek,
Mögöttem múlt, előttem az élet!
-
Én elindultam, és vissza se nézek már,
Felejts el, és soha ne gondolj rám,
Ne kérdezd, hová, ne kérdezd, miért,
Nyugtalan szív pumpálja bennem a vért.
-
Semmi nem lesz többé
Olyan, mint rég,
A múltam elmúlt, és mielőtt
A jövőmet elvennéd, én
Nem hagyom magam,
Felállok újra meg újra, ha kell,
Bárki bármit mondjon,
Engem már nem érdekel!
Tankcsapda
-
Maradnék, de érzem, hogy mennem kell,
Mert vár valahol egy másik út.
Hogyha most is úgy szeretsz, engedj el, ma már
Nem köt ide, csak a múlt.
-
Ha nem fújod el, maguktól is elalszanak a gyertyák.
A tegnap elmúlt, a holnapot talán meg se tartják.
Ha lépned kell, azt úgy is érzed itt benn.
Mire vársz még? Ma történik minden.