A következtetések gyors levonására való hajlam meghatározó hatással van azokra a hiedelemrendszerekre, amelyek fontos szerepet játszanak az emberi tevékenységek alakulásában, függetlenül attól, hogy mi a jellemző megnyilvánulási területük: a tudomány, a vallás, a kultúra, a lelki élet, és még sorolhatnám tovább.

Kapcsolódó idézetek

1. Az óriási technikai haladás, a természettudományok eredményei, az az elképzelés, hogy ezek segítségével jószerivel mindent irányíthatunk és manipulálhatunk, magát az életet is, s az a tapasztalat, hogy a technika lelki és biológiai létében is befolyásolja az embert - mindez oda vezetett: nem is sejtett mértékben lerázhattuk magunkról azt a hiedelmet, hogy a természeti törvények és különösen az organikus folyamatok változhatatlanok.
2. Ha valakinek élő hite van, az kihat a családjára, a környezetére, s végső soron a társadalomra is. A közösségnek jellemformáló, hitet erősítő ereje van.
3. A gondolatokat át lehet vinni, és azáltal, hogy egyik személyről a másikra visszük át őket, terjedni is képesek. Bizonyos gondolatok - a vallásos hiedelmek, a főzési receptek vagy a tudományos hipotézisek - olyan hatékonyan terjednek, hogy végül hosszantartóan áthathatnak egész népességeket. A kultúrát elsődlegesen és javarészt ilyen fertőző gondolatok alkotják. Dan Sperber
4. Kétségtelen, a hiszékenységnek is megvannak a maga nehézségei, akár a kételkedésnek. A megrögzött előítéletekben nehéz kételkedni, a csodálatosat meg nehéz elhinni. Megértjük tehát, ha a hiszékenyek egy része elszórakozik ezzel a képességével, megértjük a panaszaikat is, hogy míg ők elhisznek mindent, még a hihetetlent is, addig mi nagy kényelmesen csak azt hisszük el, amit tényekkel és érvekkel bebizonyítanak nekünk, de értelmetlen és teljesen zavaros, amikor a vallásos emberek ezen messze túlmennek és hiszékenységüket nyíltan és mereven erkölcsi létük alapjának teszik meg. A hiszékenységnek is lehetnek következményei, csakhogy ezek nem erkölcsiek. Lehet, hogy a hiszékeny embert becsapják, lehet, hogy kinevetik, lehet, hogy megsajnálják tudatlanságáért vagy kitüntetik hitbuzgóságáért, lehet, hogy tönkremegy, mert hiszékenyebb a szomszédjánál, lehet, hogy püspök lesz belőle, mert többet hisz el a vetélytársánál - de a hiszékenysége soha sem több mint erkölcsileg közömbös hajlam, öröklött vagy szerzett sajátság, vagy fogyatékosság, aminő a göndör haj, a jó hang, vagy akár a hasbeszélés képessége. Polányi Károly
5. A vallás az a terület, ahol a következtetések a legfontosabbak (...). A gondolkodó ember akár tudománnyá is emelheti. Arthur Conan Doyle
6. A tudományos szellem eredményeként az emberek egy bizonyos álláspontot foglalnak el a világ dolgaival szemben; a vallás előtt e szellem egy pillanatig habozik, de végül is átlépi a küszöböt. Ennél a folyamatnál nincs megállás, mennél több ember számára válnak hozzáférhetővé tudásunk kincsei, annál jobban terjed a vallástól való elfordulás; eleinte ez csak az elavult, megütközést keltő külsőségeket érinti, később azonban átterjed az alapvető előfeltételekre is. Sigmund Freud
7. Az ember furcsa lény. Hogy ki milyen értékrendet képvisel, hogyan él, abban szerepe van a gyarlóságának, a mûveltségének, meghatározó lehet a környezete, a tapasztalás, a minta. Ezek mind befolyásolják azt, milyen értékrendet képvisel. Továbbá hat a társadalom is, hiszen nem mindegy, ott mi az érték, és mi nem. Somló Tamás
8. Elolvashatok sok könyvet, elmehetek tanfolyamokra, és lehet, hogy ideiglenesen jól érzem magam a bőrömben, de aztán minden visszarendeződik az alapszintre, ha nem kezdem el cselekedni mindazt a tudást, amit elsajátítottam. Ahhoz, hogy változás álljon be valakinek az életében, szerintem fontos az elköteleződés, hogy megérjen az emberben az a gondolat, hogy na, készen állok arra, hogy másként csináljam a dolgaim, mint ahogy eddig csináltam. Bagdi Bella
9. Az a baj, hogy amikor a társadalom mûködéséről tanítanak bennünket, úgy adják elő, mintha az egy idealizált, logikus, racionális rendszer lenne. Ahelyett, hogy arra tanítanának meg bennünket, hogy a társadalomban semmi sem kapcsolódik közvetlenül gyakorlati dolgokhoz, tudományos értelemben. A társadalomban az a fontos, hogy a hiedelemrendszer mûködőképes legyen, és segítse valamiképpen a társadalom stabilitását. Csányi Vilmos
10. A tudomány - még a kísérletezés, a mérés, a matematikai számítások és a szigorú következtetések előtt - meglátásokból, képzetekből támad. A tudományos tevékenység legfőképpen elképzeléseken alapul; a tudományos gondolkodásnak elengedhetetlen része, hogy a dolgokat az addig megszokottól eltérő módon "lássuk". Carlo Rovelli